Kolozsváron megkezdődik a tanítás az Almérnöki Intézet magyar tagozatán (A felvételi vizsgákat már február 27. és március 1. között megtartották.) Az oktatás nyelve magyar. Az 1948. október 26-i, a felsőoktatás átszervezéséről döntő 263.327. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet után megalakuló Mechanikai Intézetben szintén létesítenek egy magyar tagozatot, de ebben a negyvenhét tantárgyból már csak kilencet tanítanak magyarul a magyar oktatók – bár minden vizsga történhet magyar nyelven is.   ? 1953. szeptember.

Megjelenik a felsőoktatás átszervezéséről döntő 263.327. sz. közoktatásügyi miniszteri rendelet. A jogszabály az addigi orvosi karokból létrehozza az önálló orvostudományi egyetemeket, amelyek doktori címeket is adhatnak. (Ezt csak három év tanulással és tudományos munkával lehet megadni.) A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet azonban a doktori adási jogot nem kapja meg. A törvény megszünteti Marosvásárhelyen a szervezés alatt álló gyógyszerészeti kart. (A magyar nyelvű gyógyszerészképzést végül 1949-ben mégis engedélyezik.) // A közoktatásügyi miniszter 263.327. sz. határozata a Bolyai Tudományegyetemen felállítja a matematika és fizikai, a természettudományi, kémiai, történelem és földrajzi, filozófiai, pedagógia és pszichológiai, filológiai, közgazdasági, jogi és közigazgatási tanszékeket. Marosvásárhelyen általános orvosi, gyermekgyógyászati, közegészségügyi, fogorvosi, gyógyszerészeti. // A közoktatásügyi miniszter 249. sz. rendelete elrendeli az önálló Magyar Művészeti Intézet (Institutul de Arta cu limba de predare maghiare din Cluj) felállítását (ugyanekkor hozzák létre a párhuzamos román intézetet is). A Magyar Művészeti Intézet három fakultással indul: zenei (a dékán: Márkos Albert), képzőművészeti (román tagozata is van, a dékán: Aurel Ciupe), színművészeti (a dékán: Poór Lili). (A koreográfiai kar a román intézetnél van, magyar tagozattal.) Az intézet rektora Kovács Zoltán képzőművész. ? 1949. február 6. // A Közoktatásügyi Minisztérium 263.318 sz. rendelete alapján elrendelik az Agrártudományi Intézet (Institutul Agronomic) Növénytermesztési Fakultása magyar tagozatának létesítését Kolozsváron. A képzés négy éves. (1951 őszétől öt évre emelik az oktatás időtartamát.) ? 1948. november 15.

Ünnepélyesen felavatják az átszervezett két (magyar és román) kolozsvári művészeti intézetet. A megalakuló önálló Gheorghe Dima Zenekonzervatórium igazgatója: Eisikovits Mihály. Az oktatás két nyelven folyik. A Ion Andreescu Képzőművészeti Intézet szintén kétnyelvű, rektora: Aurel Ciupe. A Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet magyar és román tagozatos, az igazgatója Maria Cupcea. (A magyar tagozatot a minisztertanács 1954. augusztus 14-i határozatával önállósítják és Marosvásárhelyre helyezik.)

a tanév elején megszüntetik a kolozsvári Mechanikai Intézet magyar tagozatát. A magyar nyelvű mérnökképzés ezzel megszűnik.   ¬ 1947. március 20.

Megjelenik az Előrében a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskola (Agronómia) magyar tagozatán tanuló pusztinai csángó-magyar Veres (Rosu) Mátyás levele, amelyből kiderül, hogy ő az első ember, aki a moldvai faluból egyetemre ment. Egyik rokonának hozzá írott leveléből megtudható, hogy: „a faluból már húsz gyerek tanul középiskolában. Legtöbbjük magyarul, mert magyar iskolába küldte őket a párt, mint téged.”   ? 1954 nyara

a kolozsvári magyar és román tagozatos Szentgyörgyi István Színművészeti Intézet (főiskola) magyar tagozatát áthelyezik Marosvásárhelyre. (Egykorú híresztelések szerint a Bolyai Tudományegyetem átköltöztetését is előkészítették az illetékesek, erre azonban nem kerül sor.)   ? 1976 szeptembere // nem hirdetnek felvételit a Mezőgazdaságtudományi Intézet (Agronómia) magyar tagozatának első évfolyamára, ami annak biztos jele, hogy az illetékesek elhatározták a magyar nyelvű agrármérnök-képzés fokozatos felszámolását. ? 1956. szeptember 29.

a tanév elején egyesítik a Bolyai Tudományegyetemen a történelem és filológia karokat, létrehozva a nyelvtudományi és történelem fakultást. A kar dékánja Márton Gyula nyelvész, prodékánja Bodor András történész-régész lesz. // nem hirdetnek felvételit a Mezőgazdaságtudományi Intézet magyar tagozatára. (Jordáky Lajos 1956 nyári értesülése szerint: „A Mezőgazdasági Akadémia magyar tagozatát a leninizmusra való hivatkozással zárták be. A központi bizottság szerint a felsőiskolai szakoktatás természetszerűen csak az állam hivatalos nyelvén engedhető meg.”)

Miron Constantinescu, Fazekas János és Pavel Ţugui, valamint a helyi pártvezetés részéről Dumitru Niţov és Vasile Vaida találkoznak a kolozsvári és marosvásárhelyi magyar írók, költők, irodalmi szerkesztők egy csoportjával. A két napos tanácskozás alatt fölszólal mások mellett Asztalos István, Panek Zoltán, Sütő András, Szabédi László (ő a legkritikusabb). Az irodalmi-irányítás, a cenzúra kérdései mellett a felszólalók egy része nagy hangsúlyt fektet a kisebbségi sérelmek ismertetésére: a hivatalos nyelvhasználat korlátozására, a kétnyelvű feliratok eltüntetésére, az anyanyelvű oktatás visszaszorítására. Számosan fölhánytorgatják a kolozsvári Agronómia magyar tagozata leépítésének kísérletét. Bányai László, a Bolyai egyetem rektora nyelvtörvény szükségességéről beszél. A két nap alatt ismét a felszínre kerül a kolozsvári és marosvásárhelyi írócsoport közti mély ellentét. Többen nyíltan bírálják a vásárhelyi dogmatikus Papp Ferenc és Kovács György, valamint a karrierista Hajdú Győző (aki nincs jelen) áldatlan tevékenységét. Ehhez hasonló eszmecsere a pártvezetés és a magyar értelmiség képviselői között legközelebb csak tizenkét év múlva kerül sor.   ? 1968. június 27.

Közlemény jelenik meg az Előrében (másnap pedig a kolozsvári Igazságban): „Az illetékes szakminisztériumok bürokratikus intézkedései miatt tavaly és tavalyelőtt a kolozsvári Mezőgazdaságtudományi Intézet magyar tagozatán megszüntették az első- és másodévet. Pártunk Központi Vezetősége felülvizsgálta a szakminisztériumok intézkedéseit, és megállapította, hogy azok nem felelnek meg a párt nemzeti [sic!] politikája szellemének... A Központi Vezetőség elhatározta a bürokratikus intézkedés azonnali megszüntetését...” A párthatározat következtében sebtében – a tanév megkezdése után több héttel – felvételi vizsgákat tartanak az első évre, míg a másodévre a Bolyai rokon szakjairól irányítanak át hallgatókat.

Bukarestben tartják az írók országos konferenciáját. (Az eredeti terv szerint néhányan (pl. Domokos Géza, Huszár Sándor) föl akarják vetni, hogy az írószövetségen belül alkítsák meg a magyar írók tagozatát, de 13-án este a párttag íróknak tartott „eligazítón” Paul Nicolescu-Mizil utasítja őket, hogy – tekintettel „a súlyos nemzetközi helyzetre” egyetlen olyan kérdést se vessenek fel másnap, ami „külföldi kommentárra adna alkalmat”.) Az írószövetség kilencvenegy fős vezetőtanácsában ekkor tizenegy magyar írót választanak, Méliusz József lesz az egyik alelnök, Szász János pedig a titkár. (A vezetőségből kiesik Gálfalvi Zsolt és Jánosházy György.) A szövetség nemzetiségi bizottságát 1969-től Lőrinczi László vezeti.

Budapesten tartják a Magyar–Román Kulturális Együttműködési Vegyesbizottság harmadik ülését, melyen a magyar tagozat vezetője előterjeszti az aradi Zala-szoborcsoport kérdését. A román tagozat vezetője ezzel kapcsolatosan ígéretet tesz arra, hogy megvizsgálja a „jelenleg az aradi vár alagsorában részekre bontott állapotban található Zala-emlékmű helyreállításának lehetőségét” és erről levélben tájékoztatja a magyar tagozat elnökét. Egyben felveti azt a gondolatot, hogy amennyiben az emlékmű helyre- illetve visszaállítása fizikai károsodás miatt nem lehetséges, akkor közösen új emlékművet állítsanak az aradi vértanúknak. Marjai József a javaslattal egyetért, de megjegyzi: „ugyanakkor pedig a román féltől kérjük el a Zala-féle eredeti emlékművet s mivel művészettörténetileg is értékes alkotásról van szó, restauráljuk és méltó környezetben – esetleg a Kerepesi-temetőben a nemzeti sírkert területén – állítsuk fel.” (A Zala-szoborcsoport kérdése az elkövetkező évtized szinte minden kétoldalú tárgyalásán előjön.)

nem indul újabb magyar tagozatos osztály a kolozsvári Zeneművészeti Középiskolában. A szülők tiltakozására a minisztérium azt válaszolja, hogy „a rendelet a helyi szervektől származik... és különben sem jelenti a magyar oktatás megszüntetését. A gyerekek járhatnak például bányaipari iskolába s emellett még zongorázhatnak is.” // Házkutatást tartanak Bözödi György neves író, történész (a Székely bánja című híres könyv szerzőjének) lakásán. Elviszik minden kéziratát. // Román osztályokat telepítenek a kolozsvári Brassai Sámuel Ipari Líceumba – ezzel megszűnik az utolsó kolozsvári magyar szakközépiskola is. // Román osztályokat telepítenek a bukaresti magyar líceumba is. (A következő tanév elején létszámhiányra hivatkozva megszüntetik a magyar IX. osztályt – „helyette” két újabb román tannyelvű osztályt állítanak be, melyekbe egy jelentkező sem akad, ezért a környező iskolákból kell átirányítani diákokat. A cél a bukaresti magyar iskola teljes felszámolása. Ebben a tanévben négy – csak románul tudó – tanárt neveznek ki az iskolába.

a bukaresti magyar iskola (5. sz. Matematika-Fizika Líceum) élére Megyeri Katalin helyett román igazgatónőt (Cătălina Ilie Dîmboiu) neveznek ki, aki egy szót sem tud magyarul, és az iskola elrománosítása végrehajtójának bizonyul. Februárban minisztériumi ellenőrzés kezdődik az iskolában, amikor is közlik az illetékesek, hogy az iskola többé nem számít magyar iskolának. (A magyar nyelvű táblát még 1986 nyarán levették az iskola faláról.) A tanév végén – felsőbb utasításra hivatkozva – nem engedélyezi az igazgatónő, hogy magyarul is elbúcsúzhassanak a diákok az évzáró ünnepségen. Ősszel egy XII. osztályt kivéve a magyar felső tagozatot gyakorlatilag megszüntetik. (Öt év alatt – 1982 és 1987 között – a magyar osztályba járók száma kétszázhetvenötről százhetvenre csökkent.)