Az Olteanu-vezette Maniu-gárda Gyergyószentmiklóson a téglagyárban három székelyt agyonlő. A további gyilkosságokat a szovjet városparancsnok akadályozza meg. (A félkatonai alakulat ezt követően szétszóródik, maga Olteanu pedig felmenekül a Kelemen-havasokba, ahol egyik vezetője lesz a Haiducii lui Avram Iancu nevű titkos antikommunista fegyveres szervezetnek. Hangoztatott célja „a kommunizmus, a zsidók, és a magyarok elleni harc”.) // A marosvásárhelyi Magyar Demokrata Szövetség Szervező Bizottsága felhívásban ismerteti céljait: „1) A Székelyföld minden demokratikus erejének tömörítése népi jogaink megvédése érdekében, [...] 3) Emberi jogaink biztosítása az emberi jogokat védő nagyhatalmak, a Szovjetunió, Nagybritannia és az Egyesült Államok segítségével, 4) Magyar és román együttműködés a mesterségesen szított nemzetiségi ellentétek megszüntetéséért, 5) Teljes közigazgatási, törvénykezési és kulturális szabadság minden ittélő népnek, 6) A magyarság minden rétegét egyaránt érintő kérdésekben együttműködés a Kommunista Párttal. [...]” ? 1944. november 10. // Bevonul Nagyváradra a bihari román csendőrlégió. Két nappal később Zajcev ezredes, a helyi szovjet katonai parancsnok – felettesére, Csernyikov tábornokra hivatkozva – ideiglenesen engedélyezi a román csendőrség ott tartózkodását. Október 29-én engedélyezik a hadkiegészítő parancsnokság bevonulását is. ? 1944. október 30.

Kolozsváron meghal Gaál Gábor (Budapest, 1891.) kommunista szerkesztő, egyetemi tanár. Az 1919-es Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe, majd Romániába emigrál, ahol 1928 végétől szerkeszti a kezdetben polgári radikális, majd kommunista orientáltságú Korunk című havi szemlét. 1945-től a Bolyai Tudományegyetem tanára, az Utunk főszerkesztője, 1950 májusában kizárják a Román Munkáspártból. Amikor a határozat 1952-ben véglegessé válik, megkapja első szívinfarktusát, a második a halálát okozza. Az augusztus 15-i Előrében és Igazságban megjelenik az RNK Tudományos Akadémiája és az Írószövetség közös nekrológja.

Megjelenik az Előrében az RMP Központi Vezetősége egy hónappal korábbi határozata, amelynek értelmében az Oktatásügyi Minisztériumban létrehozzák a Nemzetiségi Oktatás Vezérigazgatóságát. Az Előre szerint a vezérigazgatóság „megteremtése elé nagy várakozásokkal tekint az ország egész népe, románok, magyarok, németek egyaránt.” (A vezérigazgatóság élére novemberben Bányai Lászlót, a Bolyai egyetem akkor leváltott rektorát, frissen kinevezett közoktatásügyi miniszterhelyettest nevezik ki.)   ? 1956. november 13.

Megkezdi munkálatait a Nagy Nemzetgyűlés 9. ülésszaka. 23-án Nicolae Ceauşescu előterjeszti a pártvezetés által 19-én elfogadott, a Román Népköztársaság „területi és közigazgatási beosztásának megjavítására” vonatkozó törvénytervezetet. Ebben „...a különböző rajonok és községek lakosainak kérései alapján” bizonyos módosításokat javasolnak az addigi közigazgatási beosztásokon. Többek közt javasolják, hogy Sármás rajon – néhány község kivételével, amely Kolozsvár tartománynál marad – és Ludas rajon teljes egészében kerüljön a Magyar Autonóm Tartományhoz, („e két rajon ugyanis Marosvásárhely közvetlen közelében van.” – szól az indoklás), e két rajont pedig összevonják Marosludas székhellyel. Javasolják továbbá, hogy ugyancsak kerüljön át a MAT-ba Dicső [sic!] rajon, Balázsfalva város és még négy község kivételével. Indítványozzák továbbá, hogy Sepsi és Kézdi rajonok, („amelyek közvetlenül Sztálinváros [Brassó] közelében terülnek el”) kerüljenek át Sztálin tartományba. A tervezet megszünteti továbbá Kolozsvár tartományban Kolozsvár, Bethlen, Zsibó, Sztálin tartományban Feketehalom, a Magyar Autonóm Tartományban Keresztúr és Erdőszentgyörgy, Nagyvárad tartományban Székelyhíd és Vaskóh, Hunyad tartományban Vajdahunyad, Nagybánya tartományban pedig Tasnád rajonokat. Megváltozik egyes tartományok elnevezése is. Nagybánya tartomány új neve: Máramaros tartomány, Nagyvárad tartományból Krisána [sic!], Sztálin tartományból Brassó, Temesvár tartományból Bánát tartomány, végül pedig a Magyar Autonóm Tartományból Maros–Magyar Autonóm Tartomány lesz. (Ez utóbbinak a lakossága a közigazgatási beosztás változása után nyolcszázkétezerre emelkedik.)

Budapesten megbeszéléseket folytat az Emil Bobu (az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága tagja a KB titkára) és Ion Stoian, (a KB titkára) vezette román pártdelegáció a Szűrös Mátyás és Horváth István (az MSZMP KB titkárai) vezette küldöttséggel. (A román delegációt fogadja Kádár János főtitkár is, aki kitér a romániai meghívás elől.) A megbeszéléseken a román fél előveszi az Erdély története kérdését és nehezményezi, hogy azt éppen egy miniszter (Köpeczi Béla, aki „mellesleg” történész is) szerkesztette és az MTA adta ki. Szerintük a könyv kimondottan sértő a román népre. Végeredményben a kétnapos tárgyalás a süketek párbeszédének bizonyul.