TK | Kisebbségkutató Intézet

Vincze Gábor: Romániai magyarság történeti kronológiája 1944-1989

Keresőmező

Év

Hónap

Nap

Év	Hónap	Nap	Tétel	Helynév	Intézmény	Személynév
Év 1944.	Hónap október	Nap 9.	Kolozsvárt elhagyják az utolsó csendőralakulatok, a katonaság maradék csapatai, valamint a közigazga ... Bővebben Kolozsvárt elhagyják az utolsó csendőralakulatok, a katonaság maradék csapatai, valamint a közigazgatás egy része. A csendőrség (egyes vélemények szerint a Gestapo) elhurcolja Nagy József újságírót és a kommunista Kovács Katona Jenőt, akiket meggyilkolnak.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Nagy József, Kovács Katona Jenő
Év 1944.	Hónap október	Nap 12-15.	közötti napokban Kolozsvárról a szovjet katonák – sokak szerint román feljelentések alapján – a „par ... Bővebben közötti napokban Kolozsvárról a szovjet katonák – sokak szerint román feljelentések alapján – a „partizántevékenység” vádjával mintegy három-ötezer magyar férfit (többek közt Járosi Andor evangélikus lelkészt, Mikó Imre kisebbségpolitikust, Kiss Jenő költő-szerkesztőt, Faragó József etnográfust, Bartha Ignác és Decsy István ügyvédeket, Jancsó Béla szerkesztőt és Mikecs László történészt) hurcolnak el, akiknek nagy többsége sohasem tér haza a fogságból.	Helynév Kolozsvár	Intézmény	Személynév Járosi Andor, Mikó Imre, Kiss Jenő, Faragó József, Bartha Ignác, Decsy István, Jancsó Béla, Mikecs László
Év 1944.	Hónap október	Nap 18.	Kivonul a kormányból a Romániai Szociáldemokrata Pártot és a Román Kommunista Pártot képviselő 2 min ... Bővebben Kivonul a kormányból a Romániai Szociáldemokrata Pártot és a Román Kommunista Pártot képviselő 2 miniszter: Lucreţiu Pătrăşcanu és Teohari Georgescu. // Megjelenik Kolozsváron a Világosság. (1945 augusztusától a lap a Magyar Népi Szövetség tulajdonába megy át és az MNSz hivatalos szócsöve lesz.) Főszerkesztő: Balogh Edgár. // A román katonák a Szolnok-Doboka vármegyei Páncélcsehből elhurcolnak három magyar férfit és a volt községi bírót, akiket brutálisan megkínoznak, majd meggyilkolnak. ? 1944. november 12	Helynév Kolozsvár, Páncélcseh	Intézmény Romániai Szociáldemokrata Párt, Román Kommunista Párt	Személynév Lucreţiu Pătrăşcanu, Teohari Georgescu, Balogh Edgár,
Év 1944.	Hónap október	Nap 21.	Kolozsváron a Kommunisták Észak-Erdélyi Pártja, a kolozsvári szociáldemokraták, a Magyar Dolgozók Sz ... Bővebben Kolozsváron a Kommunisták Észak-Erdélyi Pártja, a kolozsvári szociáldemokraták, a Magyar Dolgozók Szövetsége, az Ekésfront, a Demokrata Zsidó Népközösség (Comitetul Democratic Evreesc) és az Egységes Szakszervezetek (Sindicatelor Unic) helyi képviselői ifj. Teofil Vescan javaslatára (akit az RKP bukaresti központja azért küldött Kolozsvárra, hogy ott szervezze meg a pártot) megalakítják az Észak-Erdélyi Demokratikus Bizottságot (Comitetul Democratic din Nordul Transilvaniei). A tanácskozás során Vescan kijelenti: „Észak-Erdély román többségének bizonyságot kell tennie, hogy a visszaállított Románia demokratikus elrendezésébe be akarja illeszteni a magyar és zsidó kisebbségek demokratikus erőit is, amelyeknek hasonlóképpen ki kell nyilvánítaniuk, hogy akarnak-e együttélni és együttműködni a román néppel a demokrata román állam keretében?” ? 1944. október 28. // A Kolozs vármegyei Magyarzsomborból Vintilă csendőrőrmester elhurcoltat, és kivégeztet három helybeli magyart. ? 1944. november 12. // Herta csendőrőrmester Egeresről, majd másnap hajnalban a szomszédos Ferencbányáról elhurcoltat tizenöt helybeli magyart. A voluntárok, néhány helybeli soviniszta román közreműködésével Egeres határában 22-én brutálisan megkínozzák, és kivégzik őket. ? 1944. november 12.	Helynév Kolozsvár, Magyarzsombor, Egeres, Ferencbánya,	Intézmény Kommunisták Észak-Erdélyi Pártja, Magyar Dolgozók Szövetsége, Ekésfront, Demokrata Zsidó Népközösség (Comitetul Democratic Evreesc), Egységes Szakszervezetek (Sindicatelor Unic), Észak-Erdélyi Demokratikus Bizottság (Comitetul Democratic din Nordul Transilvaniei)	Személynév ifj. Teofil Vescan, Vintilă, Herta
Év 1945.	Hónap január	Nap 22.	A szovjet katonák a Szatmár megyei Beréből 16 református magyar férfit, mint „partizánt” elhurcolnak ... Bővebben A szovjet katonák a Szatmár megyei Beréből 16 református magyar férfit, mint „partizánt” elhurcolnak a Szovjetunióba. Ugyaninnen 59 helybéli református vallású személyt, mint „svábokat” Ukrajnába deportálnak. Ugyanez történik Krasznabélteken és Sándorfalván is.	Helynév Bere, Krasznabéltek, Sándorfalva	Intézmény	Személynév
Év 1947.	Hónap december	Nap 30.	Lemondatják I. Mihály román királyt, és a 362. számú „alkotmányjellegű” törvény kikiáltja a Román Né ... Bővebben Lemondatják I. Mihály román királyt, és a 362. számú „alkotmányjellegű” törvény kikiáltja a Román Népköztársaságot (Republica Populară Român-t). Szovjet mintára elnöki tanács jön létre, melynek tagjai: Ion Constantin Parhon (elnök), Mihail Sadoveanu, Ştefan Voitec, Gheorghe Stere, Ion Niculi. // Elhurcolják hazulról Orth Imre biharpüspöki református lelkészt. (1944 őszén az MNSz biharpüspöki tagozatának megszervezője, 1945-től a Kaláka Szövetkezeti Központ igazgatótanácsának tagja.) Másnap letartóztatják Ábrahám Miklós kolozsvár-írisztelepi római katolikus plébánost. (Elhurcolásuk valószínűsíthető oka az, hogy Orth túl nagy befolyással rendelkezett a falu lakossága körében, míg Ábrahám „túlságosan sokat foglalkozott” az ifjúsággal.) Bírósági ítélet nélkül – ún. „adminisztratív büntetéssel” – Szamosújváron, majd Ocnele Mare-n raboskodnak. Mindketten 1949. november 5-én szabadulnak Ocnele Mare-ról.	Helynév Szamosújvár, Ocnele Mare	Intézmény	Személynév I. Mihály király, Ion Constantin Parhon, Mihail Sadoveanu, Ştefan Voitec, Gheorghe Stere, Ion Niculi, Orth Imre, Ábrahám Miklós,
Év 1949.	Hónap március	Nap 3.	A 87. sz. törvény megjelenését követő nap hajnalán „kiemelnek”, kényszerlakhelyekre (domiciliul obli ... Bővebben A 87. sz. törvény megjelenését követő nap hajnalán „kiemelnek”, kényszerlakhelyekre (domiciliul obligatoriu) hurcolnak országszerte mintegy három-ötezer földbirtokos családot. Erdélyben Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Gyulafehérvár és Déva lett kijelölve a magyar arisztokraták, földbirtokosok számára. (A Háromszék megyei földbirtokosságot Sepsiszentgyörgyre, majd másfél év múlva Dobrudzsába hurcolják.)	Helynév Marosvásárhely, Sepsiszentgyörgy, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Déva, Sepsiszentgyörgy, Dobrudzsa	Intézmény	Személynév
Év 1949.	Hónap június	Nap 11.	Megpróbálják elhurcolni Ambrus József gyergyószárhegyi plébánost, azonban amikor ennek híre elterjed ... Bővebben Megpróbálják elhurcolni Ambrus József gyergyószárhegyi plébánost, azonban amikor ennek híre elterjed a faluban, helyi zendülés tör ki. A hatóság képviselői erre távoznak, majd aznap éjszaka „a hatóság elleni lázadás” címén tömeges letartóztatások kezdődnek. Ambrus Józsefet, P. Nyisztor János káplánt, a szárhegyi ferences rendház tagját, valamint a huszonnyolc letartóztatott szárhegyi földművest Kolozsvárra, majd Brassóba viszik. A brassói katonai törvényszék „lázításért” Ambrus Józsefet nyolc évi, P. Nyisztor Jánost pedig három évi börtönbüntetésre ítélik. Előbbi Nagyenyeden raboskodik, majd a felsőbányai ólombányákban dolgoztatják. Hét év múltán (1956 tavaszán) amnesztiával szabadul. Utóbbi három évig a Duna-csatornánál dolgozik.	Helynév Gyergyószárhegy, Kolozsvár, Brassó, Nagyenyed, Felsőbánya	Intézmény	Személynév Ambrus József, P. Nyisztor János
Év 1949.	Hónap június	Nap 13.	Letartóztatják Pál Elek gyergyóremetei római katolikus plébánost és a káplánját, Kovács Jakabot. Min ... Bővebben Letartóztatják Pál Elek gyergyóremetei római katolikus plébánost és a káplánját, Kovács Jakabot. Mintegy száz helybeli földművessel együtt Gyergyószentmiklósra hurcolják és ott két hétig kínozzák, vallatják őket. (Azzal vádolják mindkettejüket, hogy ők vitték el a községháza faláról azt a faliújságot, amelyen számos, a vallást, az egyházat gúnyoló cikket helyeztek el a helybéli kommunisták.) Fél évi vizsgálati fogság után a brassói hadbíróság Pál Eleket – „a rendszer elleni lázítás” vádjával – hét, Kovács Jakabot öt évre ítéli. ¬ 1946. április 14.	Helynév Gyergyóremete, Gyergyószentmiklós	Intézmény	Személynév Pál Elek, Kovács Jakab
Év 1949.	Hónap június	Nap 21.	Márton Áront Bukarestbe menet csellel lefogják és a fővárosba hurcolják. Utóda az ordináriussá kinev ... Bővebben Márton Áront Bukarestbe menet csellel lefogják és a fővárosba hurcolják. Utóda az ordináriussá kinevezett dr. Boga Alajos vikárius lesz letartóztatásáig, 1950. május 10-ig. ? 1951. március 11.	Helynév Bukarest	Intézmény	Személynév Márton Áron, dr. Boga Lajos,
Év 1949.	Hónap december	Nap 17.	Váratlanul elhurcolják Szatmárnémetiből Pakocs Károly püspöki helynököt. 1950. október 15-én– ugyanc ... Bővebben Váratlanul elhurcolják Szatmárnémetiből Pakocs Károly püspöki helynököt. 1950. október 15-én– ugyancsak váratlanul – szabadon engedik. Az események későbbi alakulása azt sejteti, hogy szabadon bocsájtásának az volt az ára, hogy Scheffler János püspökkel ellentétben vállalta, hogy együtt működik a kommunista hatóságokkal.	Helynév Szatmárnémeti	Intézmény	Személynév Pakocs Károly, Scheffler János
Év 1951.	Hónap augusztus	Nap 20-21.	Éjszaka karhatalommal elhurcolják az összes erdélyi ferencest és a laikus testvéreket, akiket Máriar ... Bővebben Éjszaka karhatalommal elhurcolják az összes erdélyi ferencest és a laikus testvéreket, akiket Máriaradnán gyűjtenek össze. (Már másfél éve Radnán raboskodik a Notre Dame női rend mintegy száz, valamint a ferences női rend húsz tagja is.) A százhuszonkét ferences sorsában osztoznak a minoriták, sőt, az ún. harmadik rend tagjai is. P. Boros Domokos Fortunátot, az 1942 és 1948 közötti időszak tartományfőnökét nem viszik a többiekkel Máriaradnára, hanem Jilaván gyorsított hadbírósági tárgyaláson életfogytiglani börtönbüntetésre ítélik. A Duna–Fekete-tenger csatornához hurcolják, ahol 1952. március 16-án meghal (egyesek szerint lapáttal agyonverik). ? 1952. május 22.	Helynév Máriaradna, Jilava	Intézmény	Személynév P. Boros Domokos Fortunát,
Év 1952.	Hónap május	Nap 22.	A Máriaradnára internált erdélyi ferenceseket a Securitate Désre, Esztelnekre és Kőrösbányára hurcol ... Bővebben A Máriaradnára internált erdélyi ferenceseket a Securitate Désre, Esztelnekre és Kőrösbányára hurcolja, ezeket a helyeket jelölve ki számukra további kényszer-tartózkodási helyül. A ferences nővérek a szászvárosi ferences kolostorba kerülnek. ¬ 1951. augusztus 20.	Helynév Máriaradna, Dés, Esztelnek, Kőrösbánya, Szászváros	Intézmény	Személynév
Év 1952.	Hónap augusztus	Nap 16.	Letartóztatják Luka László/Vasile Lucát és a volt pénzügyminiszter-helyettest, Jakab Sándor/Alexandr ... Bővebben Letartóztatják Luka László/Vasile Lucát és a volt pénzügyminiszter-helyettest, Jakab Sándor/Alexandru Iacobot, valamint más, Luka köréhez tartozó személyeket. Ana Paukert csak 1953. február 18-án tartóztatják le. Április 20-án Molotov parancsára szabadon engedik, ennek fejében elfogadja, hogy végérvényesen visszavonul a politikai életből. (Fordítóként dolgozhat, de évtizedekig házi őrizetben él.) ? 1954. október 4–6. // Tömeges letartóztatások folynak Szatmárnémetin. Mintegy 300 helybeli értelmiségit hurcolnak el, köztük Boros Jenő, dr. Kiss Bertalan, Peleskei Sándor és Sárközi Lajos szatmárnémeti református lelkészeket. (A megtorlások a háború előtti középosztály tagjait és ismert értelmiségieket sújtják. Például Boros 1941–44 között az Erdélyi Párt helyi elnöke, Kiss pedig 1941-től felsőházi tag volt.) Valószínűleg adminisztratív büntetéssel kerülnek a Duna–Fekete-tenger csatorna építőtelepeire. Sztálin halála után szabadulnak. // Ugyanekkor éjszaka tartóztatják le Szamosújváron László Dezső kolozsvár-belsővárosi lelkipásztort, ismert közéleti embert, aki 1941–44 között az Erdélyi Párt képviselője volt. Kihallgatás és bírósági ítélet nélkül a Duna–Fekete-tenger Csatornához hurcolják, a poarta albai munkatelepről szabadul 1954 szeptemberében.	Helynév Szatmárnémeti, Szamosújvár, Poarta Alba,	Intézmény	Személynév Luka László/Vasile Luca, Jakab Sándor/Alexandru Iacob, Ana Pauker, Molotov, Boros Jenő, dr. Kiss Bertalan, Peleskei Sándor, Sárközi Lajos, Sztálin,László Dezső,
Év 1955.	Hónap augusztus	Nap 25.	Letartóztatják Nagyobb Péter uzoni református lelkészt. Ugyanekkor hurcolják el a szülőfalujából, Ré ... Bővebben Letartóztatják Nagyobb Péter uzoni református lelkészt. Ugyanekkor hurcolják el a szülőfalujából, Rétyről, Kováts Pál csíkszeredai lelkészt is. Az előbbit két hónap után a marosvásárhelyi Securitate fogházából – amnesztiával – elengedik, Kovátsot pedig Marosvásárhelyen 2 évre ítélik, Piteşti-en tartják fogva. 1957 augusztusában szabadul.	Helynév Réty, Marosvásárhely, Pite?ti	Intézmény	Személynév Nagyobb Péter, Kováts Pál,
Év 1956.	Hónap november	Nap 23.	Romániába hurcolják az előző napon a budapesti jugoszláv nagykövetség elől elrabolt Nagy Imrét és tá ... Bővebben Romániába hurcolják az előző napon a budapesti jugoszláv nagykövetség elől elrabolt Nagy Imrét és társait. A Nagy Imre-csoport tagjait az elkövetkező egy-másfél évben a Bukarest melletti Snagovban tartják fogva.	Helynév Snagov	Intézmény	Személynév Nagy Imre,
Év 1983.	Hónap február	Nap 24.	Sepsiszentgyörgyön elhurcolják hazulról Visky Árpád színművészt. Zárt tárgyaláson a bukaresti katona ... Bővebben Sepsiszentgyörgyön elhurcolják hazulról Visky Árpád színművészt. Zárt tárgyaláson a bukaresti katonai törvényszék „Románia, a román nép és a szocialista rendszer rágalmazása vádjával” 1983. július 11-én öt évre Viskyt. A nemzetközi tiltakozások hatására 1984. szeptember 7-én amnesztiával szabadlábra helyezik, de színészként nem dolgozhat tovább. ? 1986. január 5.	Helynév Sepsiszentgyörgy	Intézmény	Személynév Visky Árpád
Év 1983.	Hónap május	Nap 23.	Elhurcolják hazulról Páll Béla gyergyóditrói betegnyugdíjas középiskolai matematika tanárt. Augusztu ... Bővebben Elhurcolják hazulról Páll Béla gyergyóditrói betegnyugdíjas középiskolai matematika tanárt. Augusztus 23-án a Kolozsvári Katonai Törvényszék titkos tárgyaláson Bukarestben hat évre ítéli (a „szocialista társadalom elleni propaganda” vádjával). Elítélésének valódi oka az volt, hogy levelet írt Ceauşescunak, melyben leírta a magyar kisebbség elnyomott helyzetét. Rádaásul az előző évben találkozott a gyergyótölgyesi szanatóriumban az ott bujkáló Szőcs Gézával. A nagyenyedi börtönben tartják fogva, rendszeresen megverik, pedig betegeskedik. Részben a nyugaton élő testvérei által megmozgatott közvélemény nyomásának hatására, részben betegsége miatt 1986. december 22-én feltételesen szabadlábra engedik.	Helynév Bukarest	Intézmény	Személynév Páll Béla, Szőcs Géza
Év 1985.	Hónap március	Nap	és májusa között több alkalommal elhurcolják kihallgatásra a Securitate helyi emberei Csillik János ... Bővebben és májusa között több alkalommal elhurcolják kihallgatásra a Securitate helyi emberei Csillik János nagyváradi segédlelkészt. A zaklatásáról, megveretéséről a nyugati média is hírt ad, ezért ősszel felfüggesztik az állásából.	Helynév	Intézmény	Személynév Csillik János