Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat (IMIT) 1894-ben alakult meg Budapesten. Külföldi zsidó és honi egyházi (katolikus és protestáns) társulatok példái lebegtek a szervezők szeme előtt. Az IMIT a magyarországi "haladó" (ún. neológ) zsidóság szellemiségét tükrözte, fő célja a vallási-tudományos ismeretterjesztés és a valláskulturális élet felpezsdítése volt, elsősorban felolvasások és kiadványok révén. Számos önálló, forrásértékű tudományos könyv megjelentetése mellett a Társulat neve mindenekelőtt az IMIT által kiadott évkönyvekkel forrott össze. Az Évkönyvek 1895-től 1918-ig, majd 1929-től 1943-ig jelentek meg. A vészkorszak után az IMIT már csak egy rövid időre újíthatta fel a működését (1947 végén) - ebből már csak egy évkönyv megjelentetésére futotta, 1948-ban. (Ezen évkönyvek utódainak tekinthetők a Scheiber Sándor szerkesztésében 1970-ben, majd 1971-től 1984-ig kétévente - a Magyar Izraeliták Országos Képviselete égisze alatt - megjelentetett Évkönyvek, továbbá néhány, az Országos Rabbiképző Intézet által ezután megjelentetett évkönyv.)

      A zsidósággal foglalkozó tudomány legkülönbözőbb ágaihoz (magyar és általános zsidó történelem, irodalomtörténet, vallástörténet, stb.) tartozó tanulmányok az Évkönyvekben többnyire annotáció nélkül vagy minimális apparátussal jelentek meg. Többségükben így is tudományos beccsel bírtak a maguk idejében, és bírnak - részben - ma is. A tudományos és ismeretterjesztő tematika mellett a szépirodalom, a memoár-irodalom, a kortörténet is jelentős súllyal szerepel az Évkönyvek lapjain. Az IMIT működésének története egyelőre nincs részletesen feldolgozva (az Évkönyvek éves jelentései, melyek részletesen beszámolnak az IMIT működéséről, ehhez jó kiindulópontul szolgálnak), ahogyan kiadványai (mindenekelőtt: az Évkönyvek) bibliográfiailag sincsenek átfogóan és kellő mélységben feltárva. Az Évkönyvek 1930 előtt megjelent 25 kötetének szerzői repertóriumát Friedmann Dénes (Évkönyv, szerk. Szemere Samu, Bp.: Izr. Magyar Irodalmi Társulat,1930, 349-386), az 1930-tól 1979/80-ig megjelent 21 kötet szerzői repertóriumát pedig Szécsi József (Évkönyv, szerk. Scheiber Sándor, Bp.: Magyar Izraeliták Országos Képviselete, 1982, 548-572) állította össze. (E repertóriumokat lásd: http://www.zsido.hu/tortenelem/IMIT.htm.) Az IMIT 1895-1914 közötti kiadványainak (nem csak az Évkönyveknek) "analitikus" bibliográfiáját Robert Meister és Daniela Todor készítették el (Az Izraelita-Magyar Irodalmi Társulat kiadványai [1895-1914], Cluj-Napoca: Biblioteca Centrală Universitară "Lucian Blaga," 1995), három nyelven: románul, magyarul és angolul (http://dspace.bcucluj.ro/handle/123456789/54952).

Az IMIT évkönyvek feldolgozásaként: Laczó Ferenc: Magyar zsidó identitásopciók.Tudományos szövegek identitásdiskurzusainak
elemzése a Horthy-korban megjelent IMIT évkönyvek alapján. Regio, 2010. 3. sz. 91-115.
valamint Uő: Felvilágosult vallás és modern katasztrófák közt. Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban. Osiris, Budapest, 2014.,

Uő: Hungarian Jews in the Age of Genocide: An Intellectual History, 1929–1948. Brill, Boston, 2016.

A honlap adatbázisának/gyűjteményének elkészítésében közreműködött: