Seres Attila dokumentumgyűjteményét Fedinec Csilla mutatja be. A könyvbemutatóról bővebb információ itt található.

A brooklini Academic Studies Press kiadónál megjelent "A patronális demokrácia Ukrajnában és az orosz invázió. Az orosz–ukrán háború" című ukrán nyelvű kötet, benne Fedinec Csilla két tanulmányával. A kötet szabadon hozzáférhető itt

Pethő Sándor filozófus esszéje Filep Tamás Gusztáv 2021-es tanulmánykötetéről itt olvasható.

Intézetünk munkatársa, Szerbhorváth György 2024. február 22-én este nyolctól a Vajdasági Televízió Fókuszban című műsorának lesz a vendége, melyben a háborúk hatásairól, Szerbia EU-csatlakozási folyamatáról és egyéb aktuális témákról beszélgetnek. Az élő adás a TB2 menüpont alatt követhető, illetve később az archívumban is megtalálható.

A cikk az ukrán politikai és katonai vezetés viszonyát elemzi az orosz-ukrán háború két éve alatt.

Fedinec Csilla írása a 444-en olvasható.

Egy új, Skandináviától Romániáig húzódó biztonságpolitikai zóna van kialakulóban. Ukrajna már nem feltétlen Kelet és Nyugat, hanem Lengyelország és Románia között válhat híddá. Hogyan viszonyul ehhez a jelenlegi magyar politika és mik lehetnek a következményei?

Fedinec Csilla írása a 444-en olvasható.

Intézetünk munkatársa, Marchut Réka, 2024. február 5-én előadást tart Nagykárolyban a Iuliu Maniu emlékére rendezett tudományos szimpóziumon. Előadásának címe: Familia Maniu in mediile interetnice

A háttérben házkutatás, lehallgatás, retorikai hadviselés: miről szóltak eddig a Szijjártó–Kuleba-találkozók?

Hol a helye a kormányzati rendszerben a magyar és az ukrán külügyminiszternek? Hogyan alakultak a két ország közötti kapcsolatok az elmúlt három évben a jelenleg hivatalban levő külügyminiszterek találkozói tükrében? Az írás ezeket a kérdéseket járja körbe a 2024. január 29-i ungvári külügyminiszteri találkozó előtt.

Fedinec Csilla írása a 444-en olvasható.

„A magyar politikai közbeszédben és újságírásban egyre nagyobb teret nyer az a következtetés, amely szerint az Európai Unió valójában nem más, mint a Szovjetuniónak egy új változata.” Vajon igazuk van azoknak, akik ilyen összehasonlítást tesznek? 

Fedinec Csilla írása a 444-en olvasható.

Hegyi-Karabah felszámolásával megszűnt a posztszovjet térség befagyott konfliktuszónáinak egyike. Hogyan alakultak ki ezek a konfliktuszónák a történelem során? Hogyan alakult Hegyi-Karabah sorsa az elmúlt évtizedekben, és milyen körülmények között történt a felszámolása? Hogyan hathat ez a térség biztonságára, illetve a kisebbségek sorsára?

Fedinec Csilla írása a 444-en olvasható.