Megjelent Fedinec Csilla "A holodomor a történelemben és az emlékezetpolitikában" c. tanulmánya a Szépirodalmi Figyelő 2024/1. számában.

Dobos Balázs és Vizi Balázs részt vesznek az Association for the Study of Nationalities (ASN) május 16-18. között, a New York-i Columbia Egyetemen megrendezésre kerülő 28. világkongresszusán. Előadásaik címei: Dobos Balázs: Struggles for Representation and Recognition: Contested Identities Among New Minorities in Hungary, Vizi Balázs: How the Advisory Committee of the Framework Convention for the Protection of National Minorities (Council of Europe) Identifies the Roma and Their Problems. A kongresszus teljes programja elérhető ITT.

Kollégánk, Durst Judit tartja a nyitóelőadást a CEU Critical Romani Studies által május 16-17-én, Bécsben rendezett Challenging the Reproduction of Inequality Through Higher Education: Critical Approaches in Romani Studies and Beyond című konferencián. Előadásának címe: False Promises and the Racial Glass Ceiling: Can educational support programs challenge the reproduction of inequality in Higher Education?

2024. május 14-én kedden, 18 órától a Domus Caféban (1146 Budapest, Abonyi u. 10.) Ablonczy Balázs beszélget Göncz Lászlóval.

Intézetünk munkatársa, L. Balogh Béni előadást tart a 2024. május 8-án a Magyar Nemzeti Levéltár által szervezett Hungarika workshopon. Előadásának címe: Hungarika-kutatások Romániában. A workshop programja itt található.

2024. május 3-án Kovács Nóra előadást tart a Magyar Etnokoreológiai Társaság nemzetközi kutatásmódszertani konferenciáján Budapesten. 

Előadásának címe: Possibilities of the Notion of Habitus in Dance Research

A kétnapos konferencia programja elérhető itt.

A Kriterion Kiadónál megjelent kollégánk, Filep Tamás Gusztáv Mindennek van „azonban”-ja című könyve. 

„Gyerekkoromban azt hitték rólam, hogy az erdélyi magyar irodalom tudora leszek, aztán az 1980-as évek második felében, amikor a Romániából Magyarországra települők és menekülők az erdélyi magyarság ügyét folyamatosan napirenden tartották, tudatosan fordultam a csehszlovákiai magyarok akkor még ritkábban kutatott története felé; könyveim többsége erről, főleg a két világháború közötti korszakról szól. Több évtizedes szünet után tízegynéhány évvel ezelőtt tértem vissza az eredeti területre. Az utolsó években kimondottan kapóra jött számomra a munkahelyemen, a budapesti Kisebbségkutató Intézetben folyó Székelyföldi önképépítés a 19–20. században program, melynek célja a Székelyföldön élő magyarok mint a magyar nemzetépítésen belüli regionális, néprajzi csoport identitásépítésének feltárása. (Eddig 18 kötet, 37 önálló tanulmány, 4 PhD dolgozat, 16 tudományos segédlet, adatbázis, 124 interjú és egy kérdőíves szociológiai kutatás készült el.) Az e kötetben közölt írások nagy része ehhez a programhoz kapcsolódik, köztük olyanok is, amelyeknek szereplői nem székelyek, de e közösségen belül is hatottak.

Az írások a szerzői szándék szerint hozzá szeretnének járulni a kötetben többször is idézett Láng Gusztáv által sokszor hangoztatott kánonreformhoz.”

(Filep Tamás Gusztáv)

A Kriterion Kiadó és az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában jelent meg Kolozsváron Antal Róbert-István: A nemzetét szerető szocialista. Jordáky Lajos (1913-1974) című könyve intézetünk kutatási programjának támogatásával.

Lehet-e a jó kommunista egyszersmind jó erdélyi magyar? Szociáldemokrata, majd kommunista politikusként, az államszocialista  diktatúra kiépítését követően a kulturális  szférába kiszorított hithű marxistaként azzal a dilemmával szembesült, hogy megoldhatja-e  a kisebbségi lét kihívásait az erdélyi magyar közösségek osztályszempontú emancipációja?

A könyv bevezetője és tartalomjegyzéke itt olvasható.

A Kriterion Kiadó és az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadásában jelent meg Kolozsváron Gagyi József: Villanyos és közössége. Villamosítás, modernizáció: történet a Nyárádmentén (1945-1989) című könyve intézetünk kutatási programjának támogatásával.

A jobbágyfalvi Sztrátya Domokos, a Nyárád felső folyásának vidékén egykor közismert villanyos jóval több volt adatközlőnél. Túl azon, hogy maga és közössége életére reflektált, a kortársak a falvak, a korszak kíváncsi megfigyelője is volt. Személyében  egyfelől  egy jobbágyfalvi gazdaemberrel, másfelől egy állami alkalmazottal, ezeken túl meg egy „álruhás” társadalomkutatóval találkozhatunk.

A könyv bevezetője és tartalomjegyzéke itt olvasható.

Az Erdélyi Krónikában megjelent intézetünk munkatársa, L. Balogh Béni írása Petru Groza és Kiss Elek unitárius püspök barátságáról. Az írás itt olvasható.