Egymillió könyvvel felszerelve nyílik meg október 28-án [a köztársaság kikiáltásának emlékünnepén] a prágai Mária téren az új közkönyvtár[i központ]. Magyar anyagának jegyzékét – ez mintegy 7000 címet jelent – František Brábek egyetemi tanár,Az ember tragédiája fordítója állította össze, főleg szépirodalmi és történelmi munkák szerepelnek benne. A könyvtárnak 47 fiókkönyvtára lesz.

A PMH vezércikkében Turchányi Imre szenátor a Slovenská Liga és további 'mintegy' tíz csehszlovák kultúregyesület magyar nyelvű nyilatkozatát tárgyalja,melynek aláírói arra való hivatkozással,hogy Magyarországon 1935 áprilisában nem engedélyezték három szlovák színész békéscsabai szereplését,retorzió alkalmazását követelik: a csehszlovák hatóságok hasonló módon járjanak el a magyar előadókkal szemben. Turchányi kifejti,hogy Csehszlovákiában éppen ez a gyakorlat működik – példát Érsekújvárról hoz. Ez a nyilatkozat szerinte éppen a köztársaságban alkalmazott eljárások utólagos 1935. június 7. igazolását célozza – s még inkább a nyilatkozatot követő,annak 'háromszorosánál is hosszabb',aláíratlan post scriptum.

A Budapesten folyó,illetve e napon lezáruló csehszlovák–magyar kereskedelmi tárgyalásokról közöl a PMH telefoninterjút a még a magyar fővárosban tartózkodó Miloslav Niederlével,a csehszlovák delegáció vezetőjével. Ennek legfontosabb megállapításai: 'A magyar-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások ma délután kedvező eredménnyel befejeződtek. A megállapodás két részből áll. Az első részt a kompenzációs egyezmény alkotja,mely 80 millió koronás,kerettel lép életbe. Ehhez az egyezményhez fürdőegyezmény csatlakozik,melynek kerete áruszállitásban 7 millió korona és idegenforgalmi kompenzációban további 3 millió korona. Az idegenforgalmi kompenzáció tudvalevően abból áll,hogy a csehszlovák kormány fokozottabb mértékben lehetővé teszi a csehszlovák állampolgároknak a magyarországi fürdőhelyek,elsősorban a Balaton látogatását s erre a célra mintegy 3 millió koronás összeget irányoz elő. A csehszlovákiai fürdővendégek által Magyarországon elköltött összeget külön számlán irják jóvá s ebből a számlából dotálják a Csehszlovákiába utazó magyar fürdővendégek valuta- és devizakiutalási igényeit. A csehszlovákiai fürdők magyar látogatói részére tehát az idén mintegy 10 millió korona áll rendelkezésre.', Ez az egyezmény jogerőre emelkedett. A tárgyalások másik része a legtöbb kedvezmény alkalmazásával kötött keretszerződés. Ezt a csehszlovák delegáció vezetőjének tudomása szerint Prágában már parafálták,a magyar kormány pedig most tárgyalja,de hamarosan alá fogják írni.– 1935. június 13. –,Csehszlovákia és Magyarország közt megszűnt a szerződésen kivüli állapot.A keretmegállapodás megkönnyiti a Csehszlovákiában élő magyar állampolgárok jogi és egzisztenciális helyzetét. PMH,1935. június 13. 11. p.Létrejött a keretmegállapodás a legtöbb kedvezmény elve alapján.

E napi hír szerint Buď['] dobrý až do smrti címmel az L. Mazáč könyvkiadó Epocha sorozatának 11. köteteként megjelent csehül Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regénye. Ez az első teljes regénye cseh nyelven. A kiadvány nyomása jó,a címlap szép- A regényt Anton Straka,a budapesti csehszlovák követség sajtóattaséja fordította kitűnően,mert a magyar nyelvet tökéletesen ismeri,a cseh nyelvnek pedig mestere.

A PMH a Prager Film-Korrespondenz jelentése alapján közli,hogy Magyarország visszavonta a a Jánošíkról készült film ellen nemzetközi filmfórumoknál emelt panaszát. A csehszlovák–magyar filmkapcsolatok korábban e panasz miatt szűntek meg,most tehát elhárult az akadály a kapcsolatok újrafelvétele elől.[Valószínűleg az 1935-ben,Martin Frič rendezésében készült Jánošík című filmről van szó.]

A PMH karácsonyi száma interjút közöl Szendy Károly budapesti polgármesterrel a két fővárosról – mely érezhetően a kapcsolatépítés szándékával született.

A PMH e napi vezércikkéből:,'Eperjesen nem engedik meg a magyar filmek előadását,az élelmes vállalkozók a szomszéd városkába vagy falura viszik a filmet s a hü közönség utána megy. Ha megérkezik ide is a betiltó parancs,a magyar film fogja vándorbotját s közönségével együtt tovább indul a legközelebbi faluba,ahol még nincs tilalom. Groteszk esetnek látszik e mulatságos filmhistória,inkább mosolyogni kellene rajta,ha nem volna annyira megható a filmnek és hü közönségének szoros barátsága és bensőleges jó viszonya. Távol áll tőlünk,hogy politikát keverjünk az eperjesi filmtörténetbe – ezt csak azok teszik,akik hadjáratot viselnek a film ellen,mert magyar. Mi jól tudjuk,hogy az eperjesi közönség nemcsak azért vándorol a filmmel faluról falura,mert magyar,hanem elsősorban azért,mert a film jó. Szórakoztató,megnevettető,vagy komoly és épületes,de mindig olyan,hogy az eperjesieknek néhány kellemes órát szerez s ezért a városiak,szlovákok,magyarok,németek egyaránt mindet végignézik,sőt kikocognak a közeli falvakba is,ha kell,hogy külön romantikával füszerezetten végigélvezhessék kedvenc szinészeik játékát,kedvenc iróiknak szellemeskedéseit. A film nem jöhet az eperjesiekhez,az eperjesiek mennek a filmhez,egyszeri eset és természetes.',A cikk emlékeztet arra,hogy Prágában a magyarok számaránya kicsi,kisebb,mint Eperjesen,ott mégsem félnek a magyar filmtől,nem háborodik fel senki,ha műsorra rtűzik,s magyarok és németek mellett egyre nagyobb számban csehek is megnézik – és tetszik nekik.