Csehszlovákiában hivatalosan megszűnik az előzetes cenzúra,és életbe lép a régi osztrák perrendtartást követő lapelkobzási eljárás. A törvény elnevezése,megjelenése,száma a hivatalos közlönyben? Nem közli a cikk?[Egyelőre nincs meg]

A PMH vezércikkét Alapy Gyula,a Jókai Centenáriumi Bizottság főtitkára jegyzi. A centenáriumi ünnepségsorozatról ír benne.

Marmaggi pápai nuncius bejelenti a kormánynak,hogy a Vatikán ellenséges megnyilatkozásnak tekintené Husz János ünnepének törvénybe iktatását. Megerősíti,hogy korábban Hlinkának ugyenezt mondta. Hlinka fölhívja a szlovák lelkészeket,hogy hajtsák végre a pásztorlevélben foglaltakat.

Kassán zászlót bont a Magyar Nemzeti Párt,de a Schalkház nagytermében tartott nagygyűlést 30-40 kommunista Goldhammer Géza párttitkár és Weisz Tibor szerkesztő vezetésével megzavarja, Szent-Ivány József programbeszéde után a rendőrség a gyűlést feloszlatja. Ezt a PMH kassai tudósítója úgy értékeli,hogy 'a választási terror legellenszenvesebb és legelitélendőbb módszerét,a szabad véleménynyilvánitás elfojtását ebben a választási harcban a kommunisták kezdeményezték és ezzel minden erkölcsi alapot kirugtak magok alól,amikor a választási terror ellen panaszkodnak'. A tudósításból érezhető a megdöbbenés, mintha most dőlt volna el,hogy a kommunisták nem a kormánykoalíció ellen,hanem a magyar társadalom megszervezése ellen lépnek föl. Blanár Béla elnök megnyitó beszédét arra építi,hogy bár eddig is magyar egységről beszéltek,de korábban minden pártmozgalom szétforgácsolódott – 'Részben a vallás,részben a foglalkozás ütött rést sorainkban' – most már azonban halaszthatatlan az egység megteremtése. A Magyar Nemzeti Párt szervezkedésének két pillére: A magyar nemzeti érzés és a nemzeti demokrácia.Ezután tartotta meg Szent-Ivány a kommunisták által közbeszólásokkal és ordibálásokkal meg-megszakított beszédét. Ő abból indult ki,hogy a magyarság kis lélekszáma és szellemi széttagoltsága nélkülözhetetlenné teszi a közös kisebbségi sorsban élőkkel való együttműködést. Ha a magyar egységet nem sikerült létrehozni,ez nem rajta múlt. Tovább kell haladni,lépésről lépésre, kihasználva az adódó politikai konstellációkat. Ezután ismerteti koncepcióját, hangsúlyozva,hogy az egység akadályai közül a keresztényszocialisták elkülönülése 'tiszteletreméltó indokokból és a jelenlegi helyzetből folyik'. Bízik abban,hogy a domináló magyar politikai frakciót a magyarság többsége létre fogja hozni – logikusan az új pártszerveződés révén. Döntő lépés a szövetségesek megnyerése. A magyar Párt,illetve az ő vezetése alatt álló Országos Magyar Kisgazda-,Földmíves és Kisiparos Párt párt a Moldván túli és a szlovenszkói német pártok 'jelentékeny részével' együtt vesz rész a választási harcban,aztán a parlamenti munkában. Ez a csehszlovákiai német–magyar egység nemcsak helyi jelentőségű,hanem egy magasabb ideált is szolgál,'a hivatalos Német- és Magyarország közeledését'. Az európai kisebbségek sorsának jobbrafordulása függ Németország hatalmának és befolyásának az európai 'koncern'-ben való növekedésétől. Emellett soha nem fogja feladni a szlovákokkal való együttműködés lehetőségét, a magyaroknak támogatniuk kell a szlovák nemzeti önkormányzat létrejöttét,de egyrészt feltételek megszabása,másrészt a magyar nemzeti érdekek feladása nélkül,'szeparáltan… a nemzeti orgánizmus szilárd és egységes alapján'. A továbbiakban szembenéz a lehetséges vádakkal. Cáfolja,hogy a keresztényszocialista pártot akarná tönkretenni,azzal szemben a választási harcban és egyébként is lojalitást követel meg a híveitől. Ő a parlamenti együttműködés feltételeit a kerszocok számára a németekkel közös blokkban is biztosította. Súlyos bűn (nyilván: támadói szemében) a liberalizmusa, de ez a fogalom ma annyit jelent,hogy keresztényi türelmet kell gyakorolni más vallások és nemzetek iránt, liberalizmus nélkül szocializmus sem létezhet- A progresszió lerombolta a gazdasági liberalizmus kinövéseit,a liberalizmusnak mára az értékei maradtak meg: 'az individuum fejlődési szabadsága,mely ha szellemi és veszélyes,a társadalom megfelelő nevelésével paralizálva van,ha pedig gazdasági,akkor az esetek túlnyomó részében produktív és közhasznú.' Erre a liberalizmusra egy nemzeti politika iránynak is szüksége van. Vádak érhetik őt politikai realizmusa miatt is,ő azonban nem hajlandó 'vállalni a felelősséget népünk és a történelem előtt azért az improduktivitásért,mely ha nem így tennék,politikánkban bizonyosan bekövetkeznék'. Újabb rágalom,hogy elhagyta az agrárgazdasági alapot,ezzel szemben közéleti munkája döntően az agrármozgalomban zajlott le,s ő mai is azoknak kisgazdáknak a vezetője,akik már a fordulat előtt az ő elnöklete alatt működő gazdasági szervezetben tömörültek, most is az ő nevükben keresi földművelők és polgárok szövetségét. Gazda,kereskedő,munkás és iparos közösen kell hogy a védelmi küzdelmet folytassa. Enélkül 'elveszünk mindnyájan'.

Ezen a napon jelenik meg a PMH a magyar iparral és kereskedelemmel foglalkozó rovatának – ahogy a lapban nevezik: 'mellékletének' – első száma. A rovat nyitó cikke: Tarján Ödön: Toborzó.

A Központi Ruszin Nemzeti Tanács Nagygyűlése Nagyszőlősön. Andrej Bródy kijelenti,hogy a ruszinok nem kértek autonómiát a magyaroktól,mégis adtak nekik,a csehektől viszont kérik,mégsem adják meg. A hatósági küldött többször félbeszakítja Bródyt,majd fel akarja oszlatni a gyűlést, végül az ez által kiváltott felháborodás miatt mégsem teszi.Két kommunista is felszólal,Bródyval egyetértőleg. A gyűlés táviratban tiltakozik a készülő közigazgatási reform ellen, ezt elküldik a köztársasági elnöknek,a miniszterelnöknek és a belügyminiszternek. Követelik a Szojm összehívását,s táviratban üdvözlik a központi nemzeti tanácsot,elfogadva annak rezolúcióját. f

E napi hír Brünnből: 'Cseh nacionalista diákok tegnap több csoportban a német müegyetem ellen vonultak,de a főiskola épülete előtt gyalogos- és lovasrendőrség tratóztatta föl őket. A cseh tudományegyetem rektora igyekezett megnyugtatni a diákokat,de a tömeg csak akkor oszlott szét,amikor nagyobb rendőri készültség vonult ki.'

A vegyes döntőbíráság Hágában ítéletet hozott a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem a csehszlovák állam ellen tíz évvel korábban,1923-ban Nyitra,Pozsony és Turóc megyékben fekvő,kb. 15 000 katasztrális hold kiterjedésű birtokainak visszaadása iránt indított perében. Az ítélet kötelezi a csehszlovák államot,hogy a trianoni szerződés 250. cikke értelmében ezeket az ingatlanokat adja vissza. Az ingatlanok értéke egy a cseh sajtóból átvett hír szerint körülbelül 30 millió csehszlovák korona.

E napi hír szerint Egyed Aladár volt sajógömöri lelkész Szlovenszkói Magyarok Himnusza című [megzenésített?] költeménye ellen,melyet 15 éve énekelnek ünnepségeken,gyűléseken,a rimaszombati államrendőrség egy helyi pártgyűlés után feljelentést tett az államügyészségnél,merthogy rendtörvénybe ütköző kitételei vannak.Most a kerületi bíróság Foukal-tanácsa végzést hozott az ügyben: Az egyik szakasz eszerint valóban a rendtörvénybe ütközik,ezért a vers összes példányai elkobzandók.

Méltatás jelenik meg a PMH-ban a korszak [mint utóbb kiderült] egyik jelentősebb szlovenszkói magyar írójának első könyvéről. A recenzens kiemeli,hogy a szerző,Szenes Piroska szinte csak Magyarországon publikált,később lehetett megtudni,hogy Csehszlovákiában él. Jedviga kisasszony című könyvét a Franklin Társulat adta ki.

A PMH cikke a lapkobzásokról. Az igazságügy-minisztérium kiadta a márciusban foganatosított lapelkobzások statisztikáját. A prágai ügyészség 150 esetben koboztatott el lapokat,ezek közül 134 cseh,16 pedig német nyelvű volt. A kobzások pártlapok szerinti tagolása: kommunista sajtó: 64,cseh nemzeti demokrata lapok: 20,a nemzeti liga lapjai: 16,a cseh nemzetiszocalista és a cseh iparospárt lapjai: 2-2,cseh néppárti és cseh agrárpárti lapok: 1-1 eset. (Azaz kormánypárti lapokat is elkoboztak.) A többi elkobzás pártonkívüli lapokat érintett. Német kormánypárti,német pártonkívüli lapokat és a Prágai Magyar Hírlapot egy esetben sem koboztak el.

Már néhány nappal korábban lehetett tudni,hogy Martin Rázus pártjának hat hónapra betiltott,Turócszentmártonban megjelenő hivatalos lapja,a Národnie Noviny március 19-étől újra meg fog jelenni, találgatásokra adott okot viszont politikai körökben,hogy ez lesz-e a Szlovák Nemzeti Párt hivatalos lapja,illetve ezt tartja-e meg a párt,vagy a betiltás alatti időben megindított Slovenské Národnie Noviny. Mindenesetre a tiltás alól felszabaduló Národnie Novony első számát elkobozták,a cenzúra négy helyen töröltetett egy-egy hosszabb részt belőle. Az első szám egyik vezető cikkét egyébként Hlinka írta.

Ankét a prágai mezőgazdasági kultúrházban,Milan Hodža földművelésügyi miniszter jelenlétében. Hodža felszólalásában arról beszél,hogy 'az urbanizmus és a ruralizmus közötti küzdelem drámai stádiumba lépett'. Korábban az volt a trend,hogy a falusiak a városokba költöztek,most azonban,hogy a városi munkahelyek száma csökkent,a folyamat megállt,és elkezdődött a visszaszivárgás a falvakba. Az ilyen típusú mozgásnak ismert szociológusok szerint 'katasztrofális következményei' szoktak lenni, ezt tehát meg kell állítani,egyensúlyi helyzetet kell teremteni az agrárizmus és az indusztrializmus között.

A zsigárdi gyerekszínészek október 27-én szerették volna 11. alkalommal előadni a János vitézt. 24-én azonban Munka Jenőnek,az előadás rendezőjének kézbesítették a vágsellyei járásfőnökség végzését dr. Csernyánszky János járási főnök aláírásával,amely az előadást betiltotta. Indoklás: az előadás rontaná az október 28-i államünnep méltóságát. Munka Jenő fellebbezett.

A PMH pozsonyi szerkesztőségee napon jelenti,hogy Major István,a kommunista párt volt képviselőjét a napokban,amikor hazatért Oroszországból,a határon letartóztatták és a pozsonyi államügyészség fogházába szállították. A [nemes]kosúti sortűz [1931. május] után vád alá helyezték,két évre elítélték,ennek letöltése után Oroszországba ment 'tanulmányútra'. A legutolsó választásokon pártja képviselőnek jelölte,megválasztották,de minthogy a korábbi ítélet alapján politikai jogait sem gyakorolhatta,mandátumát másnak kellett átengednie. Több rendtörvényes büntetése is volt,ezek még nem emelkedtek mind jogerőre, most azért tartóztatták le,hogy büntetéseit letöltse. Pártja 'minden követ megmozgatott' Major kiszabadítása érdekében.

A PMH a Poledni List jelentése alapján közli,hogy dr. Bohuslav Němec egyetemi tanár,aki a köztársaságielnök-választás idején a jobboldali pártok jelöltje volt,egy hónappal korábban lemondott a Csehszlovák Nemzeti Tanács elnöki tisztéről,de ezt 'illetékesek' 'taktikai okokból mindeddig titokban tartották'. A Poledni List ennek kapcsán a szocialista pártokat támadja. 'Elnöki a jobboldali

A PMH 27-i keltezésű híre a Poledni List cikkét kivonatolja,mely szerint ismeretes,hogy az elnökválasztás előtt a sajtó olyan híreket kolportált,melyek szerint a Csehszlovákia és a Vatikán közötti,a modus vivendivel kapcsolatos tárgyalások hamarosan befejeződnek,és pápai bulla fog megjelenni a szlovenszkói egyházmegyék új elhatárolásáról. Fél év telt el azóta,és a bullának nyoma sincs,s a Hospodářský rozhled is korainak minősíti a megegyezésről szóló akkori híreket. Sőt,a helyzet romlott,lehet,hogy a tárgyalások csődbe jutottak. A nehézségek állítólag a magyar kormány magatartásából származnak,amely nem akarja visszavonni a hágai nemzetközi bírósághoz az egyházi birtokok ügyében Csehszlovákia ellen beadott kereseteit.

E napon megjelent hír szerint a Rima és a Sajó völgyében a munkásszervezetek csatlakoznak az egyesült párthoz,legutóbb Gömörben Lökösháza,Dobsina,Gice magyar munkássága alakította meg saját munkásszervezetét.

Kamil Krofta külügyminiszter Karlsbadban a németség csehszlovákiai szerepéről tart előadást. Megemlíti,hogy 'fajtisztasági szempontból' nem lehet a csehszlovákiai németeket a német birodalomhoz csatolni,s ugyanilyen képtelenség az elcsehesítésük is. A svájci példa,mely évszázados fejlődés eredménye,a köztársaságban megvalósíthatatlan. 'Csehszlovákia nem lehet olyan nemzetiségi állam,amelyben a csehszlovák nemzeti jelleg megszünne. Ez nem jelenti azt,hogy mi egyedüli államnemzet vagyunk és akarunk maradni [..] amelynek a többiek szolgálni kötelesek.' Fölveti a második államnemzet lehetőségét,amelynek az volna a feltétele,hogy a németek tekintsék magukat államnemzetnek,Csehszlovákiát pedig a hazájuknak. Ez lassú fejlődéssel valósulhat meg, cseh oldalról 'józan,igazságos s valóban demokratikus kisebbségpolitika' kell hozzá. Krofta állást foglal a német autonómiával szemben,viszont helyesli a a közigazgatás decentralizálását. A kulturális önkormányzat szerinte nagyrészt megvalósult. Elismeri a németek igényének jogosságát az állami és közhivatalokban való aránylagos hivatalviselésre.

Január 30-án kezdődik a pozsonyi rádióban a Csehszlovákiai Magyar Közművelődési Szövetség Mintafalu című rádióelőadás-ciklusa. Dramatizált adásokból áll,amely belekapcsolódik a közművelődési testületek,illetve ezek helyi bizottságai és a magyar közkönyvtárak programjába. Ezzel a ciklussal kezdődik a magyar rádióhallgató-körök szervezése, az adásokra vasárnaponként [du.?] 6 órakor kerül sor. A sorozat tervezetét Ivánffy Géza szövetségi ügyvezető és a sajtóreferens,Nagy Barna állította össze a köbölkúti Árendás József,a komáromi Doma Ervin,a gutai Bartalos János és G. Fischer György közreműködésével.A ciklus egységeinek címe: 1. Mintafalu bemutatkozása. 2. Mintafalu közigazgatása. 3. Mintafalu képviselő-testületi ülése. 4. Mintafalu mezőgazdasága. 5. Látogatás egy minta-gazdaságban. 6. Az iskola és a szülők együttműködése Mintafalun. 7. Hogyan építették és rendezték be a mintafalusi iskolákat. 8. Tanítási módszer Mintafaluban. 9. Hogyan fognak a házépítéshez. 10. Mintafalu népének ruházkodása. 11. Mintafalu iparosai. 12. Kereskedelmi élete. 13. Beszélgetés az ételek tápértékétől. 14. Mintafalu kulturális és társadalmi élete. 15. Mintafalu közkönyvtára. 16. Egy könyvtári óra Mintafalu könyvtárában.

A PMH közli a filmcenzúra-hivatal által meghatározott,a filmek engedélyezéséhez szükséges irányelveket. 'Betiltandók azok a filmek,amelyek:,'1. Az állam érdekét veszélyeztetik,2. a közrendet és a közbiztonságot veszélyeztetik,3. nemzeti,vallási és politikai szempontból aggályosak,4. az állam politikai és demokratikus rendszerét ócsárolják,5. propagandaszerüen dicsőitik a diktaturákat vagy kritika nélkül a monarchiát és középeurópa régi politikai viszonyait,6. alkalmasak arra,hogy az államnak más országokhoz való jóviszonyát zavarják,különösen azokkal az országokkal való jóviszonyát,amelyeknek alapelvei megegyeznek Csehszlovákia alapelveivel,7. más nemzet tagjait sértik,8. az erkölcsi és etikus érzést sértik.9. müvészi szempontból elfogadhatatlanok.'

A PMH e napi vezércikkéből:,'Eperjesen nem engedik meg a magyar filmek előadását,az élelmes vállalkozók a szomszéd városkába vagy falura viszik a filmet s a hü közönség utána megy. Ha megérkezik ide is a betiltó parancs,a magyar film fogja vándorbotját s közönségével együtt tovább indul a legközelebbi faluba,ahol még nincs tilalom. Groteszk esetnek látszik e mulatságos filmhistória,inkább mosolyogni kellene rajta,ha nem volna annyira megható a filmnek és hü közönségének szoros barátsága és bensőleges jó viszonya. Távol áll tőlünk,hogy politikát keverjünk az eperjesi filmtörténetbe – ezt csak azok teszik,akik hadjáratot viselnek a film ellen,mert magyar. Mi jól tudjuk,hogy az eperjesi közönség nemcsak azért vándorol a filmmel faluról falura,mert magyar,hanem elsősorban azért,mert a film jó. Szórakoztató,megnevettető,vagy komoly és épületes,de mindig olyan,hogy az eperjesieknek néhány kellemes órát szerez s ezért a városiak,szlovákok,magyarok,németek egyaránt mindet végignézik,sőt kikocognak a közeli falvakba is,ha kell,hogy külön romantikával füszerezetten végigélvezhessék kedvenc szinészeik játékát,kedvenc iróiknak szellemeskedéseit. A film nem jöhet az eperjesiekhez,az eperjesiek mennek a filmhez,egyszeri eset és természetes.',A cikk emlékeztet arra,hogy Prágában a magyarok számaránya kicsi,kisebb,mint Eperjesen,ott mégsem félnek a magyar filmtől,nem háborodik fel senki,ha műsorra rtűzik,s magyarok és németek mellett egyre nagyobb számban csehek is megnézik – és tetszik nekik.

Niedergrunndban,Warnsdorf [Varnsdorf] mellett a német szociáldemokraták népgyűlésén nagy számban jelennek meg Henlein-pártiak,verekedés robban ki,öszsetörik a berendezést. A csendőrség és a rendőrség egyórai munkával tud rendet teremteni. 30 embert kórházba szállítanak. Megsebesül Rösler szudétanémert párti és Kirpálné német szociáldemokrata párti képviselő. 4 személy sebesülése súlyos. 13 embert őrizetbe vesznek,ellenük eljárás indul.

A nyitrai városi kiadta a múlt évi működéséről szóló jelentését. A magyar kisebbségi könyvtár létesülését évekig tartó huzavona előzte meg,a könyveket pedig hónapokig cenzurázták. A magyarok aránya a városban 4,5%,ezért magyar könyvekre kevés pénz jutott. A teljes könyvállomány tavaly 4833 kötet volt,s ebből 920 magyar. 1936-ben 38 magyar olvasó 382 kötetet kölcsönzött,most,hogy azt anyag gyarapodott,112 magyar olvasó kölcsönzött 1738-at. A könyvtárat Lencse Ede könyvtárnok vezeti. A könyvtártanács élén Gyürky Ákos elnök áll, négy magyar tagja van. Tavaly Jókai,Mikszáth,Gárdonyi műveit és szlovenszkói magyar munkákat kölcsönöztek,az utóbbiakból fokozott mértékben fognak beszerezni. Nagy az érdeklődés a 'Kétpengős regények' iránt. Rövidesen Zilahy Lajos,[],Móra Ferenc és Móricz Zsigmond munkáit fogják beszerezni.

A PMH utólagos híre szerint pünkösdre új református néplap jelent meg Szlovenszkó és Ruszinszkó református közössége számára. Címe: Összefogás. Főszerkesztője Sörös Béla,felelős szerkesztője Varga Imre.

A PMH szerkesztőségének távirati jelentése szerint a munkácsi rendőrség telefonon közölte a munkácsi Wellner nyomdával,hogy asz Országos Hivatal az általa előállított Kárpáti Magyar Hírlapot – az Egyesült Párt Rácz Pál és Kováts Miklós szerkesztésében Ungváron hetenként háromszor megjelenő lapját – két hónapra betiltotta. A lap ungvári szerkesztősége erről még nem kapott írásbeli végzést. A 18 éve megjelenő lap betilthatóságát a területi bíróság hónapokkal ezelőtt mondotta ki,s a határozat a közelmúltban jogerőre emelkedett. A 23-i,vasárnapi szám már nem jelenik meg.

A PMH a Slovak cikkét interpretálja,amely szerint a 48 kassai képviselő-testületi tag közül 29 magyarnak vallja magát,noha a népszámlálás csak 17%-nyi magyart mutatott ki a városban.Az Egyesült párt 28,38%-ot kapott,a nemzetiségi kérdésben hasonló álláspontot valló kommunista párt pedig 18,42%-ot. A két párt együtt: 47.22%. A magyar–szlovák arány a városházán: 23:25. Ha a magyar szociáldemokraták számát tekintetbe vesszük: 24:24,azaz 50-50%. Ha a magát magyarnak valló 28 személyhez hozzávesszük a 2 zsidó tag egyikét,aki valószínűleg szintén magyarnak tartja magát,ez együtt 61,43% a hivatalos 17% helyett.Ebben a városban a magyart nem ismerik el második hivatalos nyelvnek.A PMH a Venkovra is utal, e lap szerint a választások eredménye a középpártok erősödését jelzi.

E napi hír a Die Zeit közleménye alapján: A népszövetsgi ligák pozsonyi kongresszusára a Csehszlovákiai Magyar Népszövetségi Liga kiadott egy röpiratot,amely Paul-Boncour állítását cáfolva – hogy a kisebbségeknek jobb soruk van,mint a világháború előtt volt – a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzetét ismertette francia nyelven,La minorité hongroise en Tschescoslovaquie címmel. A kongresszus résztvevői ezt megkapták,a pozsonyi államügyészség most elkobzásra ítélte,a kerületi bíróság betiltotta a terjesztését.

A PMH a pozsonyi SzMKE fölhívását közli:,'Magyar könyveket a magyar gyermekeknek! ,A pozsonyi SzMKE iskolaügyi bizottsága azzal a kérelemmel fordul a pozsonyi magyar családokhoz,hogy — amennyiben vannak felesleges régi gyermekolvasmányaik – mesekönyvek,útirajzok,ifjúsági regények stb. – azokat ajándékozzák a SzMKE helyi csoportjának,amely ezekből a könyvekből ifjúsági könyvtárat akar létesíteni,hogy a magyar iskolásgyermekeket megfelelő olvasmányokkal ellássa. A pozsonyi népiskolákba igen sok magyar gyermek jár,akik nem jutnak hozzá megfelelő magyar könyvekhez. Pedig tudjuk,hogy számos család szekrényeiben,padláson,pincékben porladoznak mesekönyvek,gyermekolvasmányok,melyek az idővel felnőtt gyermekeik után maradtak hátra. ,A SzMKE az összegyűjtött könyveket az adományozók feltüntetésével leltározza és kölcsönkönyvtárakat nyit a pozsonyi gyermekek részére. Ezért kérjük a magyar családokat,hogy e nemes célra ajánlják fel a birtokukban levő és felesleges gyermekolvasmányokat.'

"A kisebbségi magyar irodalom ünnepi estje a kassai Schalkház nagytermében,a szlovenszkói költők 'legjelesebbjeinek' bemutatkozása. Fischer Károly karnagy,zeneszerző írt verseikhez énekhangra zenét,'interptetátoruk' Libay Ica énekművésznő,akinek előadótársa dr. Hercz Ottó,'a legnagyobb magyar kisérőmüvész,az elsőrangú zongoraművész'. Az alábbi költők megzenésített versei hangzanak el: Mécs László,Sebesi Ernő,Darvas János,Márai Sándor,Vozári Dezső,Szenes Erzsi,Darkó István,Ásguthy Erzsébet,Sziklay Ferenc,Jankovich Marcell,Palotai Boris,Földes Sándor,Győry Dezső,Tamás Lajos,Juhász Árpád,Forbáth Sándor [sic!] stb. Szerepel még az esten Darkó István. 'Több város,mint Pozsony,Losonc,Nyitra,Eperjes,Ungvár kulturegyesületei máris meghívták a kitűnő szerzőket az előadás megismétlésére.'

A 'hivatalos lap' közli,hogy a pozsonyi kerületi biróság (február 19-én) betiltotta Babits Mihály Ezüstkorának terjesztését az abban szereplő A Szózat ünnepére című tanulmány miatt.