Fedinec Csilla a szlovákiai Napunknak adott, augusztus 11-én megjelent interjújában többek között arról beszél, hogy melyek az ukrán nacionalizmus sajátos jegyei, és milyen a viszonya az ukrajnai kisebbségekhez, hogy mit jelent az ukrán nyelvtörvény új szakaszának életbe lépése, illetve hogy milyen változásokat hozhat a háború Kárpátalja nemzetiségi viszonyaiban. Az interjú ITT olvasható.
Kérdőíves kutatás indul a kivándorolt magyarok körében
A Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete online kutatást indít a külföldre költözött magyarok körében
Az elmúlt másfél évtizedben többszázezer honfitársunk költözött Magyarországról egy másik országba. Ez a legújabb kivándorlási hullám régóta az érdeklődés középpontjában van: társadalomtudományi kutatások, közéleti-politikai viták, médiatudósítások és színházi, irodalmi művek foglalkoztak, foglalkoznak a témával. Az elmúlt években a Társadalomtudományi Kutatóközpont két online survey és több interjús adatfelvételt is végzett külföldön élő magyarok körében, a kérdőíves módszerekkel együttesen több, mint 20 ezer embert megkérdezve. A kutatások eredményeiről itt találják a megjelent tudományos publikációkat, itt pedig a legutóbbi kérdőíves adatfelvétel eredményeinek ismertetését.
A jelenlegi adatfelvétel ennek a kutatássorozatnak része, amelyben többek között arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen okból döntöttek honfitársaink a kivándorlás mellett, mennyire illeszkedtek be az új környezetükbe, milyen kapcsolatokat ápolnak más magyarokkal és Magyarországgal, illetve miként élték meg a külföldön élő magyarok a COVID-19 világjárványt és az ukrajnai háború hatásait.
A kérdőív az alábbi linken érhető el: https://s2survey.net/kivandorlok22B/
A kérdőív kitöltése önkéntes, anonim, és kb. 10 percet vesz igénybe. Az adatfelvétel szeptember 10-ig zajlik, az első eredményeket legkésőbb jövő év elején fogja a Társadalomtudományi Kutatóközpont közölni.
A kutatással kapcsolatban észrevételeiket és kérdéseiket az alábbi elérhetőségen várjuk: kisebbsegkutato@tk.hu
Az Új Szó augusztus 7-én interjút közölt Fedinec Csillával az ukrajnai háború katonai és geopolitikai dimenziói mellett annak társadalmi és kulturális hatásairól, az ukrán nemzetépítés bonyolult fejlődéstörténetéről, valamint az ukrajnai kisebbségek - köztük a magyar - mozgásteréről és lehetőségeiről. Az interjú ITT olvasható.
A szolidaritás mint a járvány okozta válságra adott válasz: akciók és diskurzusok c. kutatás eredményeként megjelent Feischmidt Margit és Neumann Eszter új cikke online változatban a European Societies c. folyóiratban (IF: 5,512). A tanulmány elérhető ITT.
A konferencián az intézet több munkatársa - Durst Judit, Feischmidt Margit, Neumann Eszter, Pulay Gergely és Szombati Kristóf - vesz részt előadásokkal. A konferencia teljes programja és az absztraktok elérhetők ITT.
Fedinec Csilla július 21-én megjelent írása a már az ókorban, a trójai háború, napjainkban pedig az orosz-ukrán háború miatt meghatározó helyszínné vált szigetről az Országút oldalán olvasható: ITT.
Megjelent Bányai Viktória szerzőtárssal közös tanulmánya a Targum folyóiratban. A tanulmány a Magyar Zsidó Múzeum állandó kiállításának egy – korábban ismeretlen – tárgyát, a Megillat Horthyt mutatja be. A tekercs héber nyelvű szövege a numerus clausustól a zsidótörvényeken, munkaszolgálaton át a deportálásokig és a főváros zsidó lakóinak üldözéséig foglalja össze a magyarországi zsidóság tragédiáját, a háború utáni újrakezdés fájdalmas és óvatos bizakodásával végződik. Bár a szöveg keletkezésének még több részlete tisztázásra vár, az bizonyos, hogy 1956 kora őszén készült a párizsi Ismeretlen Zsidó Mártír Síremlék részére, ott – a többi túlélő közösség megillája között – Magyarországot, a magyarországi zsidóság „szenvedés történetét” volt hivatva reprezentálni. Ez a szerep különös jelentőséget ad a szövegnek, melynek magyar fordítását az ELTE Hebraisztika szakán tanuló hallgatók közreműködésével adják közre a szerzők. A tanulmány elérhető ITT.
A június 28-ai reggeli adás meghallgatható ITT.
Fedinec Csilla július 2-án megjelent írása az Országút oldalán elérhető ITT.
Hogyan működik az állam? Működő parlament hadiállapot esetén? Hogyan változtatja meg a kisebbségi kérdést, hogy Oroszország az oroszok által nagyobb arányban lakott megyéket pusztítja el? Mi van, ha betiltanak egy parlamenti pártot? Az invázió előtti jogkisebbítés szempontjából milyen jövő várhat a kisebbségekre a háború után? A kisebbségi kérdés nemzetbiztonságiasítása vajon hatással lehet-e általában a nemzetközileg elismert kisebbségi jogokra is?
Ezekről a kérdésekről beszélget a Társadalomtudományi Kutatóközpont "A véleményeken túl" c. podcastjának június 29-ei adásában Fedinec Csillával Vizi Balázs.
Anchor: https://anchor.fm/.../Kisebbsgek-s-politika-Ukrajnban...
Spotify: https://open.spotify.com/episode/1wiWou2RotZcm3mrDEerRq...