Vezető kutató: Papp Z. Attila
Résztvevők: Csereklye Erzsébet, Feischmidt Margit, Kállai Ernő, Kovács Katalin, Neumann Eszter, Németh Szilvia, Patakfalvi-Czirják Ágnes, Vidra Zsuzsanna, Zsigmond Csilla
A kutatás futamideje: 2016–2021
Projektfinanszírozás: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs alap, NKFIH 120400
Kutatás célja:
Az iskolák élete, működése szorosan összefonódik a tágabb intézményi és társadalmi környezetükkel. Kutatásunk során multietnikus, roma-nem roma vegyes lakosságú településeken található általános iskolák és a helyi közösségek kapcsolatát, kölcsönhatását, egymásrautaltságát vizsgáljuk. A kutatás során olyan sikeres általános iskolákat keresünk fel, amelyek kiugró eredményeket értek el az alacsony szocioökoómiai hátterű tanulók oktatásában.
A kutatás a nemzetközi szakirodalom kérdésfelvetéseihez az intézményi és közösségi reziliencia fogalmának tesztelésével és adaptálásával járul hozzá. A reziliens iskolák képesek esélyt adni a hátrányos helyzetű gyerekeknek, és tartósan magas hozzáadott értékű oktatást nyújtani. A reziliens közösségek a tágabb, kedvezőtlen gazdasági-társadalmi folyamatok ellenére képesek együttműködő, kohézív együttélési formát kialakítani, a közösségben fellelhető erőforrásokat a közösség javára mozgósítani.
Vegyes módszertanú kutatásunkban kvantitatív módszerek segítségével azonosítjuk a vizsgálandó iskolákat és településeket, majd kvalitatív módszertani eszközökkel (közösségtanulmány, iskolai esettanulmányok, egyéni és csoportinterjúk, közösségi hálózatok elemzése) vizsgáljuk a helyi iskola és a helyi közösség kölcsönös viszonyait.
A kvalitatív kutatás nyolc településre összpontosít, négy település reziliens iskoláit hasonlítjuk össze négy olyan településpárral (kontrolltelepüléssel), amelynek adottságai nagyon hasonlóak, a helyi iskola teljesítménye azonban nem mondható kiemelkedőnek. Ebben a kutatási szakaszban arra vagyunk kíváncsiak, hogy hogyan értelmezik helyben a közösség erősségeit illetve az iskola sikerességét, annak okait. A mintába statisztikai adatok alapján beválasztottunk reziliens és konfliktusos településeket, azonban a terepmunka egyik feladata az is, hogy ezeket a kategóriákat finomítsa, helyi jelentésekkel töltse fel.
A kutatás során a következő dimenziókban vizsgáljuk a reziliencia jelenségét:
- Osztálytermi szint: Mi jellemzi a hatékony tantermi pedagógiai munkát és az összetartó, reziliens osztálytermi-iskolai közösségeket?
Mi teszi a vegyes társadalmi és etnikai összetételű iskolákat hatékonnyá és eredményessé a tudásátadásban, a kompetenciafejlesztésben, az eltérő hátterű gyerekek együttnevelésében, és a tanulók társadalmi mobilitásának előmozdításában?
- Intézményi, szervezeti szint: Mi jellemzi a reziliens iskolákat?
Mitől sikeres és eredményes egy iskola? Hogyan birkóznak meg az általános iskolák az átalakuló intézményi és társadalmi környezettel? Milyen intézményi stratégiákkal előzik meg, csökkentik az interetnikus konfliktusokat, hogyan mozdítják elő a tanulók társadalmi mobilitását?
- Helyi közösségi szint: Mi jellemzi a reziliens közösségeket?
Milyen helyi startégiák erősítik a közösség összetartását, és biztosítják a békés együttélést? Milyen szerepet tölt be az iskola a helyi közösség életében? Milyen eszközökkel tudják a helyi közösségek ellensúlyozni az állami szociális háló leépítését, hogyan csapódnak le a helyi társadalomban a növekvő társadalmi-gazdasági különbségek? Hogyan járulhat hozzá az iskola a helyi közösség és az egyéni reziliencia növeléséhez az átalakuló gazdasági-munkaerőpiaci környezetben?
Kutatás előzményei:
Az Országos Kompetenciamérés adatbázisainak elemzése (Papp 2011, 2013)
Az integrációs oktatáspolitika elemzései (Papp-Németh 2006, Neumann 2013, 2016)
Alkalmazott módszerek:
A kutatás kiindulópontjául országos és nemzetközi iskolai felmérések szolgálnak. Az iskolai kompetencia mérések adatbázisának felhasználásával először statisztikai számításokra építve kialakítunk egy iskolai sikeresség tipológiát, majd interjúkkal az iskolák helyi társadalomba való beágyazottségét vizsgáljuk. Mindezt azzal a végső szándékkal tesszük, hogy megértsük az iskolai eredményesség és társadalmi környezet konfliktusok mehléte illetve hiánya közti összefüggéseket.
Publikációk:
Patakfalvi-Czirják Ágnes - Papp Z. Attila - Neumann Eszter: Az iskola nem sziget. Oktatási és társadalmi reziliencia multietnikus környezetben. EDUCATIO 27:3 pp. 474-480. (2018)
Papp Z. Attila - Neumann Eszter: The Education of the Roma and Educational Resilience in Hungary. In. Manuela Mendes - Olga Magano – Toma Stefania (eds.): Social and Economic Vulnerability of Roma People. Key Factors for the Success and Continuity of Schooling Level. Springer 2020 (megjelenés alatt forthcoming)
Mitől jó egy iskola? Neumann Eszter írása (2019. március 7.)
TK podcast (2020. május 11.) elérhető ITT.