Intézetünk munkatársa, Bárdi Nándor,  2023. október 13-i komáromi előadásáról részletes beszámolót közölt Hogyan formálhatta a Fidesz a kisebbségi magyar eliteket? címmel az Új Szó, november 4-i száma.

Bányai Viktória a Klubrádió Tűréshatár című műsorában beszélgetett Szunyogh Szabolccsal a "Holokauszt túlélő gyerekek Magyarországon" kutatási projektről, elsősorban a traumafeldolgozás lehetőségeiről a vészkorszak utáni időszakban, annak támogatásáról közösségi és művészeti tevékenységekkel. A beszélgetés itt hallgatható meg.

Fedinec Csilla volt a vendége a G7 július 25-ei podcast adásának, amelyben az ukrajnai új nemzetiségi törvény elfogadása utáni kisebbségi jogi helyzetről beszélt. A kisebbségi jogok további szűkítésével a magyar közösség egy radikális intézményi változással, magániskola-rendszerbe vinné át a gyerekeket, hogy továbbra is magyarul tanulhassanak. De milyen esélyek vannak hosszabb távon, és mi lesz Európában a kisebbségekkel, egyáltalán a kultúrnemzeti felfogással azután, hogy Putyin a kisebbségi kérdést használta ürügyként a háborúhoz? A teljes beszélgetés elérhető ITT.

A TK munkatársai, Bárdi Nándor és Körösényi András a nemzeti érdekről beszélgettek május 20-án a Szabad Európa újságírójával, Kerényi Györggyel. A teljes beszélgetés ITT olvasható.

A kolozsvári Szabadság napilap április 19-én interjút készített Bárdi Nándorral az Erdélyi Magyar Adatbankról, amely ITT olvasható.

Fedinec Csilla Sz. Bíró Zoltánnal együtt a Nyugati Pályán április 5-ei podcast adásának a vendége volt, amelyben arról beszélgettek, hogy milyen a nemzeti kisebbségek helyzete Ukrajnában az orosz invázió után, igazak-e a Moszkva-barát propagandisták által terjesztett hírek az állítólagos elnyomásról, kényszersorozásokról. Azt is körbejárták, hogyan viszonyul az ukrán és az orosz társadalom a háborúhoz. Részletesen megvizsgálták Oroszország és Ukrajna nemzetközi kapcsolatrendszerének átalakulását, különös figyelemmel az Oroszországgal határos országok Moszkvához fűződő kapcsolatára, illetve kibeszélték, hogy meddig tarthat ki a Nyugat Ukrajna melletti elköteleződése. A teljes adás megtekinthető ITT.

A Szombat március 10-ei interjúja Bányai Viktóriával ITT olvasható.

Akár egyes magyarországi roma közösségek felét is érintheti a láthatatlan migráció – állítja Durst Judit szociológus. A kutató több mint húsz éve úgy szerez információt a legszegényebb cigány családok életéről, hogy beköltözik hozzájuk, így testközelből látja, milyen elképesztő fordulat történt a cigányok körében. A néhány éve a szegregált falujukból legfeljebb Miskolcig eljutó romák a kanadai nagy migrációs hullám után ma Spanyolországtól Hollandián keresztül Németországig tízezerszámra dolgoznak a legkeményebb fizikai munkát végezve. Hogyan jelent meg az uzsorás mellett a toborzó? Miért Németországba mennek, ha a megyében pont ugyanaz a gyár kínál munkát nekik? Kudarc vagy siker volt a kanadai kaland, amely egy-egy romatelep nyolcvan százalékát is érinthette? Ha munkát kapnak kint, miért térnek újra és újra vissza Magyarországra? A Válasz Online interjúja munkatársunkkal, Durst Judittal ITT olvasható.

A 32 éve független Ukrajna a kilencedik évét tölti a háborúban. Az orosz agresszió több mint egy éve tartó újabb szakaszában ma már minden harmadik ukrán állampolgár közvetve vagy közvetlenül érintett. A keleti front szinte „halott” régióiban többségében már csak az idős lakosok maradtak, akik az elmúlt 8 évben is úgy döntöttek, hogy nem hagyják el otthonukat. Mit tudunk a több mint 365 napja tartó orosz-ukrán állóháborúról? Milyen hatással volt Ukrajna belső viszonyaira? Hogy élnek és gondolkodnak most az ukránok? Hogyan működik az ukrán állam a mindennapokban? 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának, a Glosszának a vendégei voltak Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa,  a kelet-közép-európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének kutatója, valamint Vörös Szabolcs, a Válasz Online külpolitikai újságírója, aki a háború kirobbanása, 2014 óta jár az ukrán területekre és idén januárban is több napot töltött a keleti fronton. A teljes adás meghallgatható ITT.

A Népszava március 4-én interjút közölt Fedinec Csillával, aki szerint Oroszország az agresszióval elérte, hogy bármiféle kényszer nélkül is minden korábbinál ukránabb világ legyen. A teljes interjú elérhető ITT.