Vezető kutató: Tóth Ágnes
Időtartam: 2015-2020
Támogatási forrás: Bundesministerium für Kultur und Medien
A kutatás célja
A második világháború után a Magyarországot érintő migrációs folyamatok - az országon belüli telepítések/települések, a németek kitelepítése, a szlovák-magyar lakosságcsere, a bukovinai székelyek „hazahozatala”, a szomszédos országokból érkező magyar menekültek elhelyezése – körülményeinek, politikai, gazdasági, társadalmi összefüggéseinek föltárása, az eredmények magyar és német nyelvű dokumentumkötetben való közzététele.
A forrásföltárás során az alábbi szempontoknak szentelünk különösen nagy figyelmet:
A telepítések jogi szabályozása
– A telepítések elvi megalapozottsága, indoklása a törvényelőkészítő munka során.
– A pártok állásfoglalásai, a kérdés alakulása a hatalmi, politikai erőtérben.
– A külpolitikai meghatározottságok, befolyásoló tényezők.
– Milyen törvények, rendeletek foglalkoztak a telepítésekkel.
– A jogszabályok jogi hiányosságai, a végrehajtási utasítások és törvények anomáliái.
Az egyes migrációs folyamatok lebonyolítása
– Az egyes migrációs folyamatoknak – országon belüli telepítések, németek kitelepítése, szlovák-magyar lakosságcsere, szomszéd országokból érkező magyar menekültek - az összhangja a jogi szabályozással.
– A végrehajtás időbeli lebonyolítása, területi eltérései, ennek okai.
A központi államigazgatási apparátus – minisztériumok, a telepítést végző szervek – működése
– A különböző államigazgatási szervek jog és hatásköre.
– Együttműködésüknek módja, szervezettsége.
– Tapasztalható-e a közigazgatás alsóbb – megyei, helyi - szintjeinél, hogy nem, vagy nem egészen hajtják végre a központi utasításokat?
A helyi társadalom viszonyulása, a helyi többségi társadalom és a kitelepítendők viszonya
– Konfliktusforrások: új telepesek-jelenlévő társadalom; kitelepítendők-új telepesek-jelenlévő társadalom; svábok-szlovákiai magyarok – telepesek – jelen lévő társadalom. Csoportspecifikumok.
– Együttélés: tapasztalható –e valamifajta egymás segítése az egyes csoportoknak? Ez csoportspecifikus, vagy személyspecifikus inkább?
Az egyházak állásfoglalásai, viszonyulása, aktív szerepe
– Kialakult-e az egyes egyházaknak elvi álláspontja a telepítésekkel kapcsolatban?
– Milyen nyilvános fórumokon adtak ennek hangot?
– Volt-e eltérés az egyházak vezetői és az alsó papság álláspontja között e kérdésben?
– Érzékelhető- e, s ha igen, milyen nemzeti elfogultság?
A kutatás előzményei
Bár a ’90-es évek első felében Magyarországon először a régióban, több tanulmány, regionális, monografikus földolgozás is született a kutatás témájához kapcsolódóan, a kutatás több szempontból is aktuális:
Megállapítható, hogy a fentebb vázolt folyamat megakadt. A telepítésekben, migrációban érintett megyék esetében sem történt meg mindenütt a forrásföltárás, és feldolgozás. A közzé tett eredmények egyenetlen színvonalúak, így nincs mód egy összehasonlító vizsgálat elvégzésére.
A témában nem készült a folyamatokat a maga komplexitásában bemutató dokumentumkötet.
Időközben több olyan, az államigazgatás legfelsőbb szerveinek munkájához kapcsolódó irategyüttes is – BM Elnöki iratai, Külügyminisztérium iratai, Állambiztonsági Szakszolgálatok iratai – levéltárba került, amelyet korábban a kutatók nem ismerhettek. Ezen túlmenően az elmúlt másfél évtizedben hozzáférhetővé váltak az egyházi levéltárak témához kapcsolódó, valamint a Politikatörténeti Levéltár irategyüttesei is.
Az elmúlt években a régió más országaiban, így Lengyelországban, Csehországban is a téma földolgozása megkezdődött. Az utóbbi évek legnagyobb és legsikeresebb vállalkozása a lengyelországi eseményeket bemutató négy kötetes lengyel és német nyelven párhuzamosan megjelenő dokumentumkötetek: Unsere Heimat ist uns ein fremdes Land geworden…” Die Deutschen östlich von Oder und Neisse 1945-1950. Dokumente aus polnischen Archiven. Wojewodschaften Pommerellen und Danzig (Westpreussen), Wojewodschaft Breslau (Niederschlesien). Herausgegeben von Wlodzimierz Borodziej und Hans Lemberg. Marburg, 2004.
A régióban publikált eredmények, továbbá az összehasonlító elemzések igénye sürgetővé teszi a hazai történettudomány számára is, hogy azonos módszertani elvek alapján a forrásföltárást elvégezze, és eredményeit közzé tegye.
A kutatás módszerei
A téma árnyalt megközelítése módszertanilag a legkülönbözőbb források – az államigazgatás különböző szintjein keletkező levéltári dokumentumok, országos és megyei napilapoknak a föltárását kívánja meg.
A forrásválogatás során a hangsúlyt az aktorok motivációira, a kollektív felelősségre vonás egyes lépéseinek bemutatására, a végrehajtás során tapasztalható területi különbségekre és azok okaira, a társadalom egyes csoportjainak, az intézményeknek a németekhez való viszonyára, a közösségen belüli gazdasági, politikai, kulturális rétegzettség bemutatására helyeztük. Fontosnak tartottuk, hogy az eseményeknek, a politikai döntéseknek az egyes emberek életére gyakorolt hatását is érzékeltessük.
A kutatás eredményei
A második világháború végétől az 1950-es évek kezdetéig a magyarországi német kisebbség életében mélyreható változások következtek be. Ennek az időszaknak az eseményei – a jogfosztások, kisajátítások, kiutasítások, deportálások, belső telepítések – alapvető, máig ható fordulópontot jelentenek a magyarországi németek történelmében.
A kutatás eredményeként az év során megjelent a magyarországi németek helyzetét a korszak bel- és külpolitikai folyamatainak összefüggéseiben bemutató, mintegy 400 dokumentumot tartalmazó kétnyelvű kötet.
A részletes bevezető tanulmánynak, a dokumentumok összefoglalói magyar és német nyelvű közzétételének, valamint a függeléknek köszönhetően a forrásgyűjtemény jól hasznosítható az oktatásban, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra is, hogy segítségével a témával foglalkozó kutatók konkrét aspektusokat vizsgálhassanak, s újabb kérdésfelvetésekkel ösztönözhessék a további kutatásokat.
Publikációk
Dokumentumok a magyarországi németek történetéhez 1944-1953./ Quellen zur Geschichte der Deutschen in Ungarn 1944-1953. A dokumentumokat válogatta és a bevezető tanulmányt írta: Tóth Ágnes. Budapest, Argumentum, 2018. 1424.pp.
Ágnes Tóth: Integration im Prinzip – Diskriminierung in der Praxis. Die Deutschen in Ungarn 1948-1956. In: Integration oder weitere Diskriminierung? Die Lage der deutschen im Karpatenbecken in den 1950er Jahren. Symposium der Kanrad-Adaneuer-Stiftung und der Landesselbstverwaltung der Ungarndeutschen vom 19. Januar 2016 in Budaörs/Wudersch. Konrad-Adaneuer-Stiftung e.V. Auslandsbüro Ungarn. Budapest, 2016. 25-36.
Tóth Ágnes: Integráció elméletben – diszkrimináció gyakorlatban. Németek Magyarországon 1948-1956. In: Pro Minoritate, 2016. nyár. 47-55.
Tóth Ágnes: A múlt birtokbavétele – önmagunk megismerése. A magyarországi németek kitelepítéséről. In: Új Egyenlítő, 2016. június 34-39.
Tóth Ágnes: A német nemzetiségi oktatás újjászervezése Magyarországon (1950-1952). Levéltári Szemle, 2015. (65.évfolyam) 1. szám. 29-43.
Tóth Ágnes: A nemzetiségi oktatás irányításának szervezete és tevékenysége Magyarországon az ’50-es évek első felében. Iskolakultúra, 2015. 9. szám. 75-89.
Ágnes Tóth: Struktur und Tätigkeit der Leitung des Minderheitenunterrichts in Ungarn in der ersten Hälfte der 1950er-Jahre. In: 25 Jahre Erinnnerung an das geteilte Europa. Jahrbuch für deutsche und osteuropäische Volkskunde Band 56. (ISSSN 0075-2738, ISBN 978-3-8309-3337-3). Waxman Verlag, Münster-New York, 156-171.
Tóth Ágnes: Nemzetiségi oktatás Magyarországon, 1945–1950. In: Szorosadtól Rijekáig. Tanulmányok Bősze Sándor emlékére. Szerk. Mayer László, Tilcsik György. Bp.: Magyar Levéltárosok Egyesülete, Megyei és Városi Levéltárak Vezetőinek Tanácsa, 2015. 319-326. p. (A Magyar Levéltárosok Egyesülete kiadványai; 14.)