Az etnikai gazdaság intézményesülésének a kísérletei az erdélyi és a felvidéki magyarok körében

Vezető kutató: Csata Zsombor

Résztvevő kutatók: Morvai Tünde, Papp Z. Attila, Szabó A. Töhötöm

Támogatás forrása: NKFIH 125276

Kutatás időtartama: 2017 - 2024

Kutatás célja és fő kérdései:

Kutatásunk központi kérdése arra vonatkozott, hogy Erdélyben és a Felvidéken milyen szerepet játszik az etnicitás a gazdasági együttműködés irányításában, a gazdasági folyamatok regulációjában, a gazdaság fejlődésében.

Az elmúlt évtizedek jelentős változásai – főképpen: a gazdasági globalizáció, az EU-csatlakozás révén megnyílt közös piac, a neoliberális kormányzati gazdaságpolitikák erősödése, a magyarországi kormányzat határon túli támogatáspolitikájának a megváltozása stb. – hogyan érintették a többség és a magyar kisebbség viszonyát a gazdaság területén, a gazdasági intézmények működtetésében, a hétköznapi gazdasági cselekvésekben: az együttműködést/integrációt vagy pedig az elszigetelődést/szegregációt erősítették? Ezeknek a változásoknak milyen jóléti hatásai voltak a kisebbségi magyarokra, javították vagy gyengítették a magyarok gazdasági pozícióit? Hogyan befolyásolták a gazdaság aggregált teljesítményét, fejlődését a magyarok által lakott régiókban?

Kutatás előzményei:

Az oktatással, a kultúrával vagy a médiával szemben a kisebbségi magyarok által lakott területeken a gazdaság rendszerszintű intézményesülése nem etnikai alapon történik. Ennek ellenére az utóbbi évtizedben számos olyan üzleti kezdeményezés, vállalkozás jelent meg, amely termékeivel és szolgáltatásaival kifejezetten kisebbségi magyar fogyasztókat céloz meg, üzleti diskurzusát/narratíváit magyar kontextusban építi fel, magyar nemzetiségű munkatársakkal dolgozik, magyar üzleti partnerekkel működik együtt. Romániában és Szlovákiában az EU-s csatlakozást követően a gazdaság működésének a hatósági felügyelete lazább, a nagyobb piaci dereguláció szabadabb lehetőséget teremt kifejezetten etnikai piacok megteremtésére, etnikai termékek kommodifikációjára és etnikai hálózatok mentén történő együttműködésekre. A kutatásban az etnikai-kisebbségi gazdaság intézményesülését vizsgáljuk ebben a megváltozott környezetben.

Alkalmazott kutatási módszerek:

Az etnikai fragmentáció és jólét kapcsolatának, az etnikumok közötti gazdasági együttműködés, valamint az etnikai gazdaság méretének és mennyiségi jellegzetességeinek a vizsgálatában különféle gazdasági statisztikai adatforrásokra és korábbi kérdőíves vizsgálatok másodelemzésére alapoztunk. Ezt követően több helyszínen végeztünk terepmunkát, ahol az esettanulmányok készítése során alkalmazott tipikus módszereket használtuk: egyéni és fókuszcsoportos interjúkat, résztvevő megfigyelést, dokumentumok és médiatartalmak elemzését, stb.

Kutatás eredményei 2023-ban:

Azt találtuk, hogy a gazdaságban is egyre inkább intézményesülő etnikai párhuzamosság beszűkíti a kisebbségi magyarok lehetőséghorizontját, ami hozzájárul a relatív gazdasági hátrányuk fennmaradásához, illetve növekedéséhez. A lehetőségstruktúrák változásának a környezetét az etnopolitikai elemzésekből kölcsönzött “kvadratikus nexus” dimenzióiban ragadtuk meg (Brubaker 1996, Smith 2002), melynek elemei: 1. a kisebbségi magyarok sajátos erőforrásai; 2. a országos (romániai, szlovákiai) nyelvi-etnikai kormányzás intézményi sajátosságai; 3. a magyarországi kormányzat határon túli nemzet- és támogatáspolitikája; 4. a globális/transznacionális dereguláció, a közös EU-s piac és a marketizáció jelentette új intézményi feltételek/lehetőségek.

A kutatás rövid záróbeszámolója ezen a linken tekinthető meg.

Korábbi kutatási eredmények:

Vizsgálatunkat statisztikai és korábbi kérdőíves kutatások adatainak másodlagos elemzésével kezdtük, amelyből az derült ki, hogy Erdélyben és Felvidéken egyaránt növekszik az etnikai párhuzamosság a gazdaságban. Ezután négy erdélyi és két felvidéki faluban végeztünk lokális jellegű etnográfiai kutatást. Ezeken a helyszíneken egyéni és fókuszcsoportos interjúkat készítettünk a helyi közösség vezetõivel, vállalkozókkal, közösségi gazdálkodási intézmények vezetőivel (CPR). Megállapítottuk, hogy az (inter)-etnikus együttműködés mintázatai ezeken a helyszíneken nagy változatosságot mutatnak, és hogy egy etnikai közösséghez való tartozás a helyi gazdaság szervező eleme lehet, ez azonban nem elsődleges és nem kizárólagos.

Publikációk:

Csata, Z. (2019a). Etnikai párhuzamosságok az erdélyi gazdaságban. REGIO. Kisebbség Kultúra Politika Társadalom, 27(1), 37-80. https://doi.org/10.17355/rkkpt.v27i1.244 + Bolyai Kutatói Ösztöndíj (00604/17)

Csata, Z. (2019b). Az etnikai polarizáció és a jólét összefüggései Erdélyben. REGIO Kisebbség Kultúra Politika Társadalom, 27(2). https://doi.org/10.17355/rkkpt.v27i3.274  + Bolyai Kutatói Ösztöndíj (00604/17)

Csata, Z. (2020a). Gazdaság. In. Bárdi, N., Éger, Gy. (szerk.) Magyarok Romániában 1990-2015. Tanulmányok az erdélyi magyarságról. Kolozsvár: Kriterion. Pp. 169-201.

Csata, Z. (2020b). Etnikai törésvonalak a munkaerőpiacon–a koetnikus alkalmazás jellemzői Erdélyben. Kárpát-Haza Szemle, 1(1-2), 21-32.

Csata, Z., & Marácz, L. (2021). Social Inclusion and Multilingualism: Linguistic Justice and Language Policy. Social Inclusion, 9(1), 1-4. https://doi.org/10.17645/si.v9i1.3941, WOS:000608480000001,,WoS: Q2, IF: 1,333, SJR indikátor: Q2

Csata, Z., Hlatky, R., Liu, A. H. & Young A. P. (2021) The economic effects of the territoriality principle. Evidence from Transylvania, Romania. Language Problems and Language Planning 45(2), 165–187. https://doi.org/10.1075/lplp.00076.csa, WOS:000722161500003, WoS (2021): Q3, IF: 0,517, SJR indikátor: D1

Csata, Z. (2022). Marketizáció és etnikai szegregáció a gazdaságban – magyar példák Erdélyből. In. Filep, T. G., Papp Z. A., Szerbhorváth G. (szerk.): Palimpszesztus. Írások Bárdi Nándor 60. születésnapjára. Budapest: Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet-Kalligram. Pp. 246-269.

Csata, Z., Compton, B., Liu, A. H., & Papp Z. A. (2023a). Linguistic diversity in media and state language proficiencies: Evidence from Hungarian minority regions in central-Eastern Europe. Regional & Federal Studies, 1–26. https://doi.org/10.1080/13597566.2022.2153452, WOS:000906691700001, WoS (2022): Q1, IF: 1.4, SJR indikátor: Q1

Csata, Z., Hlatky, R., & Liu, A. H. (2023b). Ethnic Polarization and Human Development: The Conditional Effects of Minority Language Recognition. Studies in Comparative International Development, 58, 79–102. https://doi.org/10.1007/s12116-022-09362-z, WOS:000812443800001, WoS (2022): Q1, IF: 2,7, SJR indikátor: D1

Csata, Z., Péti, M., Compton, B., Liu, A. H., & Sándor, Z. (2023). The income effects of minority co-ethnic employment: the case of Hungarians in central and Eastern Europe. Journal of Ethnic and Migration Studies, 1-23. https://doi.org/10.1080/1369183X.2023.2290447, WOS:001125271300001, WoS (2022): Q1, IF: 3,3, SJR indikátor: D1

Csata Z., Waterbury M. (2024): Economic Development as a Kin-State Strategy: The Case of Hungary and the Hungarian Minority Communities. In. Socio-Economic Participation of National Minorities, European Center for Minority Issues/Hart Publishers (megjelenés alatt)

Csata Z, Papp Z. A. (2024): Divided Economies? Language, Ethnicity, and Market Challenges in Multicultural Transylvania, In. Socio-Economic Participation of National Minorities,  European Center for Minority Issues/Hart Publishers (megjelenés alatt)

Csata Z., Papp Z. A. (2024a, forthcoming): The Dynamics and Impacts of Co-Ethnic Employment Among Hungarians in Central and Eastern Europe: Linguistic Regimes and Economic Outcomes.Tervezett megjelenés: Intersections folyóirat

Csata Z., Papp Z. A. (2024b, előkészületben) Az etnikai gazdaság intézményesülése Erdélyben és a Felvidéken – kutatási beszámoló. Tervezett megjelenés: Erdélyi Társadalom, 2024/1

Sajtómegjelenés:

Magyarul:

„Kevesebbet keres ma Romániában egy erdélyi magyar, mint egy román. Miért?” - 2018. január 4., Maszol.ro

„Kényes kérdés” Erdélyben a magyar alkalmazott” - 2018. december 30., kronika.ro

 „Mennyivel keres kevesebbet, aki nem tud románul?” - 2019. április 19., transindex.ro

„Felmérés: a székelyföldi magyarok kevesebbet keresnek, mint a románok” – 2019. július 10., Maszol.ro

„Jobban keres a magyar munkavállaló olyan cégnél, ahol román alkalmazottak vannak többségben” 2019. november 14., Maszol.ro

„Ahol kirakat a multikulti, ott a magyar nyelv piaci értéke is alacsony” - 2019. november 27. altatszo.ro

„Etnikai „munkaburok”: jellemző, hogy magyar magyart alkalmaz a kommunikációs gátak elkerüléséért” - 2020. január 18., szekelyhon.ro

Románul:

„Piața nu readuce limba maghiară în spațiul public, dimpotrivă: contribuie la enclavizare”  - 2020. január 28., contributors.ro