Berinkey Dénes miniszterelnök és Szabó Oreszt ruszin miniszter rendelete nyomán Ruszka Krajnában tartományi választást tartottak. A tartománygyűlés először 1919. március 12-én ült össze Munkácson. Követelte, hogy 8 napon belül állapítsák meg az autonóm terület pontos határait, a hatalmat adják át a tartományi vezetésnek. 1919. április 8-án Szabó Oreszt személyes részvételével alakult meg Munkácson a tartománygyűlés legfelsőbb szerve: Ruszka Krajna kormánytanácsa. 1919. április 17-én került sor a 3. (és utolsó) ülésre, amit a munkácsi városi direktórium felfegyverzett polgárokkal oszlatott fel. Ez volt az első ruszin parlament.

Munkácson a kárpátaljai iparosok gyűlésén arról döntötték, hogy a Podkarpatszka Ruszi Iparosok Szövetsége maradjon önálló és ne olvadjon bele a szlovenszkóiba.

Ungváron újratárgyalták Korláth Endre ügyét a himnuszéneklés tárgyában, amit képviselővé választásakor felfüggesztettek. A nem jogerős ítélet három heti fogház. Az ítéletről szóló értesítés volt az első, amit az ungvári törvényszék magyar nyelven is kiadott (a ruszin mellett).

Járási képviselőtestületi és országos képviselőtestületi (tartománygyűlési) választásokat tartottak Kárpátalján. A tartománygyűlésbe a tagok kétharmada választás útján kerül be, egyharmadot a kormány nevez ki (összesen 18 fő). A CSKP a szavazatok 20,10 %-át, a centralista pártok 36,40 %-át, a magyar és német pártok összesen 13,50 %-át szerezték meg. A magyar pártszövetségre legtöbben a Beregszászi járásban (34,79%), Munkácson (26,84%) és Ungváron (27,18 %) szavaztak. A cseh Agrárpárt négy, a magyar pártok, a Kommunista Párt két–két, az Autonóm Földműves Szövetség, a Ruszinszkói Szociáldemokrata Párt, a cseh Iparosok és Kereskedők Pártja, a Köztársasági Zsidó Párt egy-egy mandátumot nyert. - 1935. május 26.

A 229/928. sz. kormányrendelet kimondta, hogy a kárpátaljai tartománygyűlésben nem lehet magyar nyelven felszólalni, a jegyzőkönyvet az államnyelven kell vezetni. ~ A statisztikai hivatal jelentése szerint Csehszlovákiában 518 csődeljárást folytattak le, ebből Kárpátalján hatot. ~ A statisztikai hivatal kimutatása szerint 1923 óta Szlovenszkóban és Kárpátalján 8893 külföldi szerzett állampolgárságot, közte 5045 „régi magyar állampolgár”, ebből 4196 magyar nemzetiségű. ~ Kárpátalján 3914 magyar gyermeket anyakönyveztek (32,72%). ~ Megjelent: Fülöp Árpád: Betlehem. Színjáték. Ungvár – Užhorod., Kiss László: Minden az élet. Versek. Bécsi Európa Könyvtár, Uzshorod., Rácz Pál: A szomorú ember. Regény. Concordia ny. (Pozsony), Kazinczy Társaság, Kassa., N. Jaczkó Olga: Virágzó cseresznyék. Elbeszélések. Kassa., N. Jaczkó Olga: Ispilángi rózsa. Regény. Pozsony., Szerényi Béla: A Chasmoneusok. Történelmi színmű 4 képben. Zsidó Néplap, Ungvár – Užhorod., Győrffy Lajos: Bolond Istók. Népszínmű. Petőfi Sándor verse alapján. A Néplap Műkedvelő Színtára 6. Skolnaja Pomosč ny., Užhorod., Árky Ákos: Ruszinszkó küzdelme az autonómiáért 1918–1927. A Studium kiadása, Budapest., Árky Ákos: A ruszinszkói magyarság és Ruszinszkó autonómiája. Sylvester Nyomda, Budapest., Surányi Géza – Várady Aladár: A csehszlovákiai magyar kisebbség tíz éve. Pozsony., Flachbarth Ernő: A közigazgatás szervezéséről és az országos valamint a járási választásokról szóló törvények ismertetése. Prága., Bálint Miklós: Masaryk G. Tamás élete. Lám Rt. ny., Užhorod., Boksay Emil – Révay Gyula – Brascsajko Mihály: Magyar–ruszin szótár. Pedag. T-vo Podkarp. Ruszi, Ungvár – Užhorod., Sas Andor: Beregi szálfák útja Munkácstól Danzigig. A munkácsi uradalom exportvállalkozása a napóleoni háborúk idején 1796–1803. Grünstein ny., Mukačevo – Munkács.

Nagyszőlős képviselőtestülete Siménfalvy Árpád tartománygyűlési képviselő javaslatára úgy döntött, hogy memorandumban fordul a kormányhoz a 125/927. sz. törvény alapján kiadott 93/928. sz. kormányrendelettel a Nagyszőlősi járástól elcsatolt községek (Tiszaújlak, Tiszakeresztúr, Salánk) visszacsatolása érdekében.

R. Vozáry Aladár képviselő beszédet mondott a kárpátaljai tartománygyűlésben, többek között rámutatott: „nem állapítható meg, hogy a szubvencióból és hasonló kiutalásokból milyen arányban részesült a magyar kisebbség.”