A kisebbségek régi és új szervezõdései Romániában

 

A kutatás elõzményei

1997–1998-ban a Benda Gyulával és Dippold Péterrel folytatott beszélgetések nyomán alakult ki az erdélyi magyarság történetére vonatkozó alapkutatások rendszerezésének igénye. Itt a statisztikai idõsorok, helységnévtárak, térképgyûjtemények, a forrásfeltárás, bibliográfiák, kronológiák készítése egyaránt felmerült. Ezeket a munkákat fogtam össze ill. menedzseltem. Ennek kereteként szolgált 1998-2006 között a TLA KEI Kisebbségi közösségek régi és új szervezõdései kutatási programja. Publikációs lehetõségként elõbb a Múltunk állt rendelkezésre (1998-tól), majd pedig elindult a Források a romániai magyarság történetéhez könyvsorozat (2003-tól). Nem csak a tudásmegjelenítés, hanem a tudásszervezés szempontjából is fontos volt 2002-ben a Jakabffy Elemér Alapítvány Kortörténeti Gyûjteményének létrehozása, majd két évvel késõbb ezzel a háttérrel Transindex internetes portál révén az Erdélyi Magyar Adatbank elindítása.

 

2003-ban Jakó Zsigmond felkérésére készítettünk Nagy Mihály Zoltánnal egy tervezetet (Javaslatok a romániai magyar kisebbség történetének kutatási programjához (2003–2006).

Az EME-vel a Lakatos utcai kézirattárukban egy közös program keretében rendeztük az ott lévõ hagyatékokat, elkészültek a kéziratkatalógusok. A marosvásárhelyi lokális kutatásokban kialakult fiatalabb történészekkel (Boros Tamás Egyesület), az Aeropolisz körrel (Székelyudvarhely) folyamatos, és hosszabb távon rendszeres az együttmûködés.

 

A saját pozícióm ezekben a kisebbségtörténeti kutatásokban nem a forráselosztó-, mediátor-, programvezetõ szerepe, hanem sokkal inkább a szaktörténész, a szerkesztõ és a tartalomfejlesztõ funkcióját érzem magaménak. Természetesen mindezt munkahelyem révén tudom ellátni. A Teleki László Alapítványnál 2000 körül indult program, amely 2004-tõl az adatbank.ro révén intézményesült, a TLA Közép-Európa Intézet megszüntetése után átkerült a Kisebbségkutató Intézetbe. Az a szolgáltató és hálózatépítõ elgondolás, amely ezt a programot funkcionálisan meghatározta, néhány év próbálkozás után kiderült, hogy az akadémiai szerkezetben tarthatatlan. Ezért döntöttem a részmunkák külön-külön kutatásként való megjelenítésként, az alapkutatások, segédletek készítése, az adatbázis építés vonatkozásában pedig a hivatalos munkakeretek kívüli folytatása mellett.

 

Alapvetõnek gondolom, hogy kutatásaink során a párhuzamos nemzetépítések révén folyamatosan párhuzamos igazságokkal és sérelmekkel találkozunk. S ebbõl a szakmai kilépés nem a „saját igazság” konstrukció létrehozása (szenvedéstörténeti vagy közösségépítõ beszédmódban), hanem szakszerû módszertanokkal, társadalomtörténeti megalapozottsággal a történeti folyamatok és társadalmi sajátosságok kontextualizálása és értelmezése (összehasonlító és hatástörténeti megközelítéssel).

A kutatásnak két szintje van: A) a romániai magyarság történetére vonatkozó kutatások hátterét biztosító segédletek, alapkutatások létrehozása, fejlesztése. B) a romániai magyarság önszervezõdésének, intézménytörténeti kutatása.

A kutatáson belül a tudásszervezést és megjelenítést külön kell választanunk a tudástermeléstõl. Ez utóbbi alatt a Múltunk sorozat köteteit és a Források a romániai magyar kisebbség történetéhez kötetek és a forráskiadások (Fábián és Virág naplók) jegyzeteit és bevezetõit értem.

  

Eredmények

2009

 

2010.

  • Mûemlék leírások (150) és mûvelõdéstörténeti szócikkek (140) a Romániai Magyar Lexikonban: http://lexikon.adatbank.ro/
  • Fábián Ernõ: Naplójegyzetek 1980-1990. Közzétette, bevezetõvel és jegyzetekkel ellátta Bárdi Nándor és Filep Tamás Gusztáv. Kolozsvár, Kriterion, 2010. 454 p.

 

2011.

 

  

Kutatási értékelés

Forrásfeltáró alapkutatásunk során egyrészt a bibliográfiák, szócikkek révén tudományos segédleteket hoztunk létre. Másrészt a forráskiadással és az azokhoz kapcsolódó tanulmányokkal, jegyzetanyaggal az intézménytörténeti és magyarságpolitikai ismereteinket bõvítettük. Mindez szerves egységben, mint önálló szerkezet az adatbank.ro felületén látható és használható egyben. A továbbiakban az ugyanezen koncepció keretében folyó kutatásaimat egyedi, eseti munkákként jelenítem meg.