A második világháborút követõen az erdélyi magyarság politikai életének megszervezését egyrészt a térségben kizárólagos nagyhatalmi szerepet betöltõ Szovjetunió érdekei határozták meg, másrészt az, hogy a kommunista segédlettel megalakított Magyar Népi Szövetség (Uniunea Popularã Maghiarã) és annak vezetõi az adott ország,a többségi pártvezetés magyarságpolitikáján belül mennyire tudtak érvényt szerezni saját kisebbségpolitikai elképzeléseiknek.
Ebben a kötetben nem vállalkozhatunk arra, hogy egy átfogó képet adjunk az MNSZ-rõl, hanem elsõsorban az MNSZ szerepvállalásának a felvázolására törekedtünk. Az MNSZ funkcióját mind a román állam magyarságpolitikája felõl, illetve a román hatalmi viszonyok változásának viszonylatában, mind a romániai magyar kisebbség önszervezõdése, intézményessége és integrációja szempontjából mutatjuk be. Az MNSZ-nek ugyanakkor kettõs kihívásnak kellett megfelelnie. Egyrészt az RKP (Partidul Comunist Român) tömegszervezeteként szavazatokat biztosító és politikai "átnevelést" folytató funkciót látott el, másrészt a romániai magyar kisebbség irányába mint magyar érdekeket felkaroló érdekvédelmi szervezet, tehát mint magyar párt jelent meg.
A magyar lakosság 1948-tól kezdõdõen, mint önálló politikai közösség nem léphetett fel a hatalomban való részesedés igényével, mivel ezt követõen a hatalmat nem a többségi vagy a kisebbségi nemzet reprezentánsai, hanem a munkásosztály tagjai birtokolták. Ebbõl az következett, hogy egy nemzetiségi tömegszervezetre az új hatalmi realitás közepette már nem volt szükség, és 1953-ban a szervezet „önfeloszlatta” magát.
A kötetbe elsõsorban az MNSZ mindezidáig "elveszetnek" vélt központi irattárából válogattunk iratokat. Mennyiség tekintetében ezt a magyar kormány bukaresti külképviseletén készült diplomáciai jelentések követik, valamint a CNSAS levéltárából származó iratokat mellett felhasználtuk az MNSZ egyes vezetõ politikusainak magánleveleit is. A könyvet a kisebbségtörténettel, illetve a politikatörténettel foglalkozóknak szántuk, ugyanakkor nélkülözhetetlennek tartjuk a kelet-európai kommunista államok nemzetiségpolitikáinak elemzéséhez.
Az MNSZ történelmi szerepének tisztázásával valószínûleg közelebb kerülünk a romániai magyar közösség második világháború utáni társadalmi és politikai integrációjának megértéséhez, az erdélyi magyar baloldali elit 1944 utáni politikai szerepének tisztázásához, valamint a kommunista rendszerek kelet-európai kisebbségpolitikájának értelmezéséhez.
A kötet teljes szövege letölthetõ az Erdélyi Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról.
Érdekképviseleti lehetõség – integrációs alku
1. Az MNSZ a magyar és a román történeti diskurzusban
2. A romániai magyarság kisebbségpolitikai stratégiája 1919–1944 között
3. A romániai magyarság integrációjának román állami keretei (1944–1953)
4. Az MNSZ történetének korszakolása
5. Érdekképviselet és/vagy pártpolitika
6. A "hatalmon belül került kisebbségi okosság"
DOKUMENTUMOK
A "nemzetiségi anyaszervezet"
1. A MADOSZ Brassó–Székelyföldi Újjászervezõ Bizottságának kiáltványa (Brassó, 1944. október 4.)
2. A MADOSZ csatlakozási nyilatkozata az ODA-hoz (Bukarest, 1944. október 6.)
3. Ismeretlen szerzõ feljegyzése a kolozsvári MNSZ alakulásáról (Kolozsvár, 1945. február eleje)
4. Jelentés a MADOSZ temesvári szervezetének 1944. augusztus 23. és október 1. közötti mûködésérõl (Temesvár, 1944. október)
5. A Romániai Magyar Népi Szövetség brassói alakuló értekezletének jegyzõkönyve (Brassó, 1944. október 16.)
6. Az MNSZ Központi Intézõbizottságának 1. számú utasítása politikai és szervezeti kérdésekben (Brassó, 1944. november 3.)
7. A marosvásárhelyi Magyar Demokrata Szövetség programtervezete (Marosvásárhely, 1944. november 19.)
8. Az MNSZ Észak-Erdélyi Végrehajtó Bizottságának memoranduma a Groza-kormányhoz (Kolozsvár, 1945. március 12.)
9. Az MNSZ kolozsvári kongresszusának megnyitása és az MNSZ megyei küldötteinek beszámolói a szervezeti, gazdasági, politikai és kulturális helyzetrõl (Kolozsvár, 1945. május 7-9.)
10. A Központi Végrehajtó Bizottság beszámolója a kolozsvári kongresszuson (Kolozsvár, 1945. május 9.)
11. A megyei küldöttek hozzászólásai, az alapszabályzat valamint a bizottsági munkaprogramok megvitatása és elfogadása a kolozsvári kongresszuson (Kolozsvár,1945. május 10-12.)
12. A kolozsvári MNSZ kongresszus határozata (Kolozsvár, 1945. május12.)
13. Az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottsága körlevelének melléklete a gazdasági bizottságok feladatainak és tevékenységének szabályozása tárgyában (Kolozsvár, 1945. június)
14. Az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottságának körlevele az EMGE gazdakörei "beolvasztásának" szabályozása tárgyában (Kolozsvár, 1945. június)
15. Az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottságának körlevele a helyi szövetkezetek mûködése tárgyában (Kolozsvár, 1945. június)
16. Az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottságának körlevele a jogi- és közigazgatási bizottságok mûködésének szabályozása tárgyában (Kolozsvár, 1945. június)
17. Az MNSZ II. sz. jelentése a romániai magyarság helyzetérõl (Kolozsvár,1945. július 18.)
18. Az MNSZ és az Országos Demokrata Arcvonal vezetõinek közös tárgyalása az erdélyi magyarságot érintõ sérelmekrõl (Bukarest, 1945. augusztus–szeptember)
19. Jegyzõkönyv a Kurkó Gyárfás részvételével lezajlott brassó városi MNSZ szervezet vezetõségi ülésérõl, ahol kivizsgálták az MNSZ keretében lezajlott helyi választás jogosságát és feltárták az MNSZ megyei és helyi vezetésén belül uralkodó nézeteltérések gyökereit (Brassó, 1945. október 1.)
20. Luka László beszéde az erdélyi kérdésrõl az MNSZ Központi Intézõbizottságnak marosvásárhelyi ülésén (Marosvásárhely, 1945. november 15.)
21. Részlet az MNSZ marosvásárhelyi központi intézõbizottsági ülésén a magyar–román határ kérdésében megfogalmazott kiáltvánnyal kapcsolatos vitából (Marosvásárhely, 1945. november 17.)
22. Kurkó Gyárfás beszéde a Központi Intézõbizottság marosvásárhelyi ülését lezáró nagygyûlés alkalmával (Marosvásárhely, 1945. november 18.)
23. Az MNSZ Központi Intézõbizottságának kiáltványa Erdély magyarságához a magyar–román határvita kérdésében (Marosvásárhely, 1945. november 18.)
24. Az MNSZ Központi Intézõbizottságának határozata a magyar kisebbséget ért sérelmek rendezése tárgyában (Marosvásárhely, 1945. november 18.)
25. Jegyzõkönyv az MNSZ és az ODA között lezajlott a magyar sérelmek orvoslásával foglalkozó tárgyalásról (Bukarest, 1945. december 5.)
26. Az MNSZ "kiszélesítésérõl" az elnökség és egyes magyar intézmények vezetõi között folytatott megbeszélésrõl felvett jegyzõkönyv (Kolozsvár,1946. január. 6.)
27. Az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottságának közleménye, amelyben cáfolják, hogy korábban nyilatkozatot tettek volna a határok kérdésében (Kolozsvár, 1946. február 9.)
28. Az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottságának körlevele a magyar „egységbontók” ellen (Kolozsvár, 1946. február 20.)
29. Márton Áron tanúvallomása az erdélyi kérdésben kifejtett álláspontjáról (Bukarest, 1949. december 6.)
30. Nékám Sándornak, a bukaresti magyar misszió vezetõjének jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek az RSZDP OMB-nak választási javaslatáról, és az erdélyi magyarságnak a román választásokon való részvételének esélyeirõl (Bukarest, 1946. március 18.)
A hatalomba került kisebbség
31. Az MNSZ megyei központi bizottságainak beszámolói a brassói központi intézõbizottsági ülésen (Brassó, 1946. március 18–20.)
32. Az MNSZ központi szakbizottsága vezetõinek válaszai a Központi Intézõbizottsága brassói gyûlésén (Brassó, 1946. március 18–20.)
33. Az MNSZ Központi Intézõbizottsága brassói ülésének határozata (Brassó, 1946. március 20.)
34. Balogh Edgár levele az MNSZ-en belül uralkodó állapotokról az RKP (Kolozs megyei) vezetõségéhez (Kolozsvár, 1946. április 6.)
35. Kacsó Sándor levele Simó Gyulához, amelyben kifogásolja a nemzetiségi jogok biztosítása érdekében alkalmazott MNSZ-taktikát (Kolozsvár, 1946. április 8.)
36. Kurkó Gyárfás önbírálata a Világosság címû napilapban megjelent cikke miatt (1946. május)
37. Jegyzõkönyv az MNSZ nemzetiségi törvénytervezetének kongresszusi vitájáról (Székelyudvarhely, 1946. június 28–29.)
38. Keresztúri Antal MKP küldött beszámolója az MNSZ székelyudvarhelyi kongresszusáról (1946. július)
39. Jegyzõkönyv az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottságának ülésérõl, amelyen kiértékelték a székelyudvarhelyi kongresszust (1946. július. 11–12.)
40. Jelentés Antal Dániel országos alelnöknek és Pletkovich József az ellenõrzõ ügyosztály vezetõjének 1946. július 25. és 30. közötti bukaresti ellenõrzésérõl
41. A bukaresti magyar misszió tanácsosa, Gyöngyössy István jelentése Magyarország külügyminiszterének az erdélyi magyar „aktivisták” politikai elképzeléseirõl (Bukarest, 1946. augusztus 1.)
42. Jegyzõkönyv az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottságának ülésérõl, amelyen megvitatták a választási propagandát, a nemzetiségi törvényt és a csángó kérdést (Kolozsvár, 1946. augusztus 2.)
43. Jegyzõkönyv az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottsága ülésérõl, amelyen megvitatták a nemzetiségi törvényt és a szociáldemokratákkal való választási együttmûködést (Kolozsvár, 1946 augusztus 27.)
44. Nékám Sándor bukaresti követségi tanácsos beszámolója az MNSZ bukaresti sajtótájékoztatójáról (Bukarest, 1946. szeptember 26.)
45. Az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottságának ülése, amelyen megvitatták a sérelmek tárgyában a kormányhoz intézett távirat bukaresti fogadtatását és a választási lista összeállítását (Kolozsvár, 1946. október 4.)
46. Nékám Sándor bukaresti követségi tanácsos beszámolója Magyarország külügyminiszternek az MNSZ választási listájáról és esélyeirõl (Bukarest, 1946. október 11.)
47. Részletek a Magyar Népi Szövetség egyik választási propaganda füzetébõl (1946.)
48. Gyöngyössy István követségi tanácsos jelentése Gyöngyösi János külügyminiszternek a romániai parlamenti választásokról (Bukarest,1946. november 25.)
49. Jegyzõkönyv az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottsága ülésérõl, amelyen Kurkó Gyárfás beszámolt a parlamenti csoport munkájáról és munkatervérõl, valamint a választási eredményekrõl (Kolozsvár, 1946. december. 16.)
50. Juhász Lajos jelentése az RKP-nak az MNSZ központjában 1946 második félévében végzett munkájáról (Bukarest, 1947. január 2.)
51. Gyöngyössy István követségi tanácsos jelentése a romániai magyar–zsidó viszonyról (Bukarest, 1947. január 13.)
52. Az MNSZ megyei szervezeti elnökök és titkárok közös ülésének jegyzõkönyve (Kolozsvár, 1947. március 25–26.)
A szervezeti önállóság felszámolása
53. Luka Lászlónak, az RKP KB Politikai Bizottsága tagjának felszólítása a magyar kisebbség "népfrontos” politikájának megváltoztatására (Kolozsvár, 1947.május 22.)
54. Az RKP Kurkó-ellenes bírálatának feldolgozása az MNSZ központi aktívaülésén (1947. május 29.)
55. Az MNSZ Országos Végrehajtó Bizottsága bukaresti ülésének jegyzõkönyve, amelyen megvitatták a Luca-cikk tanulságait (Bukarest, 1947. május 30.–június 2.)
56. Az MNSZ Központi Végrehajtó Bizottságának határozata a követendõ új politikai irányvonalról (Bukarest, 1947. június 2.)
57. A román hírszerzés jelentése a csángókérdésrõl (1947. június 20.)
58. Titkosszolgálati feljegyzés a Márton Áron és az MNSZ vezetõsége között a György Lajos elleni támadás ürügyén kirobbant konfliktusról (Kolozsvár, 1947. szeptember 12.)
59. Az MNSZ temesvári kongresszusának jegyzõkönyve (Temesvár, 1947. november 22.)
60. Az MNSZ temesvári kongresszusának határozata (Temesvár, 1947. november 21–23.)
61. Az MNSZ Központi Intézõbizottságának határozata a választások tárgyában (Nagyvárad, 1948. március. 6.)
62. Az MNSZ szervezeti jelentése az 1948. március 1. és július 12. közötti idõszakról (Bukarest, 1948. július)
63. Az MNSZ Központi Intézõbizottsága csíkszeredai ülésének jegyzõkönyve (Csíkszereda, 1948. július 23–24.)
64. Az MNSZ kolozsvári kongresszusának jegyzõkönyve (Kolozsvár, 1948. december 10–12.)
65. Az MNSZ Központi Végrehajtó Bizottságának határozata (Kolozsvár, 1948. december 10–12.)
Az önfeloszlatás útján
66. Jegyzõkönyv a megyei káderiskola-igazgatók és szeminárium-vezetõk értekezletérõl, amelyen kiértékelték a káderiskolák mûködését (Bukarest, 1949. április 12–13.)
67. László István MNSZ-aktivista jelentése a csíksomlyói búcsúról (Bukarest, 1949. június 6.)
68. Széll Jenõ követ jelentése Kállai Gyula külügyminiszternek a kolozsvári letartóztatásokról (Bukarest, 1949. november 12.)
69. Az MNSZ Központjának munkajelentése 1950. május 1-tõl 31-ig terjedõ idõszakról (Bukarest, 1950. június 13.)
70. Feljegyzés az MNSZ Központi Végrehajtó Irodájának ülésérõl, amelyen döntöttek a magyar sajtó átszervezésérõl és a titói elhajlás feldolgozásáról (Bukarest, 1950. október 9.)
71. Feljegyzés az MNSZ Végrehajtó Irodájának október 23-i ülésérõl, amelyen megvitatták Miron Constantinescu bírálatát (Bukarest, 1950. október 25.)
72. Jelentés az MNSZ tartományi és rajoni szervezeteinek helyzetérõl (Bukarest.1951. február 7.)
73. Jelentés az 1951. március 14-i marosvásárhelyi békapapi gyûlésrõl (Bukarest,1951. március 17.)
74. Jegyzõkönyv az RMP KV titkárságának ülésérõl, ahol felvetõdött az MNSZ "magyar demokratikus bizottsággá" való átalakítása (Bukarest, 1951. április 19.)
75. Az MNSZ Végrehajtó Irodája értekezletének jegyzõkönyve az MNSZ átszervezése utáni feladatairól (Bukarest, 1951. június. 8.)
76. Miron Constantinescu bírálatának feldolgozása az MNSZ Végrahajtó Irodája ülésén (Bukarest, 1951. szeptember. 13.)
77. A nacionalizmus elleni harc feldolgozása az MNSZ Végrehajtó Irodájának 1951. október 11-i ülésén (Bukarest, 1951. október 11.)
78. Az MNSZ Végrehajtó Irodájának határozata a jobboldali elhajlásról (Bukarest, 1952. április 12.)
79. Az MNSZ tartományi szervezeteinek jelentése az alkotmány-tervezet és a Magyar Autonóm Tartomány létrehozásának feldolgozásáról (Bukarest, 1952. augusztus 5.)
80. Juhász Lajos elnöki kinevezésének feldolgozása a Központi Végrehajtó Iroda rendkívüli ülésén (Bukarest, 1952. szeptember 1.)
81. Az MNSZ vezetõ aktivistáinak és az RMP képviselõinek közös ülése, ahol megvitatták az önfeloszlatás határozattervezetét (Bukarest,1953. február 18.)
82. Az MNSZ Központi Intézõbizottságának határozata a szervezet önfeloszlatásáról (Bukarest, 1953. február 20.)
Felhasznált irodalom
Személynévmutató
Helynévmutató
Tárgymutató
Intézménymutató