A Szombat március 10-ei interjúja Bányai Viktóriával ITT olvasható.

Bányai Viktória részt vesz a Goldziher Ignác Zsidó Történeti és Kulturális Kutatóintézet március 20-án megrendezésre kerülő "Neológ zsidóság, ortodox zsidóság - tegnap és ma" c. beszélgetésén. Az 1868–69-es Izraelita Egyetemes Gyűlést követő intézményes „szakadás", vagyis a hazai zsidók különálló szervezetekre tagolódása a magyarországi zsidóság történetének legszembeszökőbb sajátossága. A többes kötődések dilemmájával szembesülő emancipált európai zsidó közösségek történetében unikális neológ, ortodox, illetve status quo (ante) irányzatokra tagolódás nem csak felekezettörténeti kuriózum, hanem a hazai zsidók (ön)képét és történetét a reformkor óta döntően befolyásoló fordulópont. Mivel a neológ–ortodox szakadás mélyén húzódó alapvető kérdés, vagyis a zsidó közösségi identitás fenntartásának mikéntje ma is ugyanolyan aktuális, a neológia és ortodoxia óhatatlanul egymás viszonylatában alakuló mibenlétéről folytatott eszmecsere sem vesztett semmit időszerűségéből. Facebook esemény.

Akár egyes magyarországi roma közösségek felét is érintheti a láthatatlan migráció – állítja Durst Judit szociológus. A kutató több mint húsz éve úgy szerez információt a legszegényebb cigány családok életéről, hogy beköltözik hozzájuk, így testközelből látja, milyen elképesztő fordulat történt a cigányok körében. A néhány éve a szegregált falujukból legfeljebb Miskolcig eljutó romák a kanadai nagy migrációs hullám után ma Spanyolországtól Hollandián keresztül Németországig tízezerszámra dolgoznak a legkeményebb fizikai munkát végezve. Hogyan jelent meg az uzsorás mellett a toborzó? Miért Németországba mennek, ha a megyében pont ugyanaz a gyár kínál munkát nekik? Kudarc vagy siker volt a kanadai kaland, amely egy-egy romatelep nyolcvan százalékát is érinthette? Ha munkát kapnak kint, miért térnek újra és újra vissza Magyarországra? A Válasz Online interjúja munkatársunkkal, Durst Judittal ITT olvasható.

Intézetünk kutatási és kiadói programjában jelent meg K. Lengyel Zsolt: Haza és szülőföld. Tanulmányok a transzilvanizmus történetéhez (1867-1945) c. kötet a Kriterion kiadó 20. század könyvsorozatában. A könyv tartalomjegyzéke elérhető ITT.

A 32 éve független Ukrajna a kilencedik évét tölti a háborúban. Az orosz agresszió több mint egy éve tartó újabb szakaszában ma már minden harmadik ukrán állampolgár közvetve vagy közvetlenül érintett. A keleti front szinte „halott” régióiban többségében már csak az idős lakosok maradtak, akik az elmúlt 8 évben is úgy döntöttek, hogy nem hagyják el otthonukat. Mit tudunk a több mint 365 napja tartó orosz-ukrán állóháborúról? Milyen hatással volt Ukrajna belső viszonyaira? Hogy élnek és gondolkodnak most az ukránok? Hogyan működik az ukrán állam a mindennapokban? 

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont podcast-sorozatának, a Glosszának a vendégei voltak Fedinec Csilla, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa,  a kelet-közép-európai kisebbségi kérdés és Ukrajna politikatörténetének kutatója, valamint Vörös Szabolcs, a Válasz Online külpolitikai újságírója, aki a háború kirobbanása, 2014 óta jár az ukrán területekre és idén januárban is több napot töltött a keleti fronton. A teljes adás meghallgatható ITT.