Vezető kutató: Tóth Ágnes 

Időtartam: 2015-2022

A kutatás céljai és kérdései

Jugoszláviából német nemzetiségű menekültek 1944 ősze és 1948 vége között folyamatosan érkeztek, illetve tartózkodtak Magyarországon. A folyamat intenzitása csökkent ugyan, de nem zárult le. Ez idő alatt mind a folyamat jellege, mind az érintett személyekkel szembeni hatósági eljárás tekintetében különböző periódusok különíthetők el. Az első időszak időhatára 1945 legvégén, 1946 elején, a magyarországi németek kitelepítésének megkezdésekor húzható meg.

A német menekültek két irányból érkeztek. Egyrészt Németországból az eredeti lakóhelyükre visszatérni szándékozók, másrészt Jugoszláviából. Ez utóbbiak egy része személyes döntés alapján, a megtorlások elől menekült, míg másik részüket a jugoszláv hatóságok nagy létszámú csoportokban utasítottak ki, vagy próbáltak Magyarországon keresztül kitoloncolni.  A Nyugatról visszatérni szándékozók létszáma folyamatosan csökkent, majd 1945 nyarától megszűnt.

Az egyes nagyobb kiutasított csoportok elhelyezése, illetve mozgása nem követhető nyomon. Valószínű, e nagy létszámú csoportok nem évekig tartózkodtak az ország területén. Közülük egyénileg is nagyobb számban hagyhatták el az országot, illetve illegális kiutasításukra is sor kerülhetett.

A magyar kormány a hazai németséghez hasonlóan politikailag megbízhatatlannak tartotta ezeket a személyeket, akiket tartósan nem akart befogadni az ország területére. Ezért 1945 őszétől szorosabb ellenőrzés alá vonták őket, nyilvántartásuk a községi elöljáróságok helyett a rendőrség kompetenciájává vált. A magyarországi németek kitelepítésének megkezdéséig azonban a nemzetközi jogi lehetőségeknek megfelelően menekült-kérdésként kezelték a problémát. A viszonyulás módjában, mind a helyi hatóságok, mind a társadalom részéről, a humanitárius elem erős volt.

A Magyarországon tartózkodó jugoszláviai svábok elhelyezése, élelmezése stb. a hazai németek kitelepítésének megkezdésekor minősül át német kérdéssé. Azaz a magyar hatóságok ezeket a menekülteket is kitelepítik, illetve ki akarják telepíteni. Erre azonban nincs felhatalmazásuk, miután a kitelepítés lehetősége csak a magyar állampolgárságú német nemzetiségűekre vonatkozott.. A Németországot megszálló katonai hatóságok és a magyar kormány között folyamatos az egyeztetés és a konfliktus is a magyar fél részéről időről-időre illegálisan kiutasított, illetve kitelepített jugoszláviai németek miatt.

A kutatás során egyrészt a fenti kérdések vizsgálatára kerül sor, másrészt feldolgozásra kerül Katharina Ackermann/Jauch és Katharina Ackermann 1944-1947 között vezetett naplói.

A kutatás módszerei

A téma árnyalt megközelítése módszertanilag a legkülönbözőbb források – az államigazgatás különböző szintjein keletkező levéltári dokumentumok, országos és megyei napilapoknak a föltárását kívánja meg.

Katharina Ackermann (Jauch) és lánya Katharina Ackermann napjójának leírása és jegyzetekkel való ellátása során a nyelvészeti ismeretek alkalmazása is szükséges.

A kutatás eredményei 2019-ben

Elkészült és a Jahrbuch Kulturelle Kontexte des östlichen Europa-ban közlésre elfogadták az „Erfahrung von Internierung und Zwangsarbeit in der Vojvodina 1944-1947. Aus dem Tagebuch einer schwäbischen Bäuerin” című tanulmányt.

Publikációk

Tóth Ágnes: Személyes sors és sorsközösség egy sváb parasztasszony naplójában (1944-1947) In: Egyén és közösség: Tanulmányok. Bárdi Nándor, Tóth Ágnes (szerk.) Zenta, Vajdasági Magyar Művelődési Intézet, 2012. pp. 253-275.