Tóth Ágnes
Freies Leben (1954–1956)[1]
Repertórium
Minden média alapvető feladata a tájékoztatás, a nyilvánosság megteremtése, meghatározott közös értékek, normák, szemléletmód közvetítése. A kisebbségi közösségek sajtójának emellett számos más speciális feladata is van, így a nyelv megőrzése, a közösségi tudat, az értékesség érzetének erősítése, a negatív előítéletek elleni föllépés, a csoportot érintő témák, problémák bemutatása, egy közös tudásbázis létrehozása, a kisebbségi reprezentáció megteremtése, s végső soron a csoport politikai befolyásának erősítése. A sajtó mindezeknek a klasszikus funkcióinak természetesen csak demokratikus körülmények között tud megfelelni, amennyiben nem érvényesül a pluralizmus, a véleménynyilvánítás szabadsága, úgy csupán a politikai hatalom eszközévé válik.
Bár a második világháború után a magyarországi nemzetiségek lapjai formailag a közösségek orgánumai voltak, azaz kiadásukért a hosszabb-rövidebb ideje működő szövetségeik feleltek, valójában a szervezetek vezetőinek vajmi kevés beleszólásuk volt az érdemi kérdésekbe. Legelőször, 1947 októberében a délszlávok hetilapja, a Naše Novine indult el. Ezt követte 1949 elejétől kéthetenként, majd néhány hónap múlva hetenként a szlovák nyelvű Naša Sloboda. A románok számára 1951-től előbb havonként, majd kéthetente adták kiaLibertatea Noastră-t.
A politikai hatalom a magyarországi németség számára 1954 nyaráig ezt a korlátozott lehetőséget sem biztosította. Az MDP KV Agitációs és Propaganda Osztálya 1953. január 10-i ülésén tett arra javaslatot, hogy a többi nemzetiséghez hasonlóan a németek számára is indítsanak egy hatoldalas, egyelőre havonta, 2000 példányban megjelenő „kulturális, politikai újságot”, amely „újabb fegyver volna kezünkben a német ajkú lakosság fokozottabb aktivizálására”.A Freies Leben. Wirtschaftliches, politisches und kulturelles Organ der Deutschen Werktätigen in Ungarn első száma az eredeti elképzeléshez viszonyítva féléves késéssel 1954 júliusában jelent meg. Ebben közrejátszhatott az is, hogy a lapindítással párhuzamosan a Német Szövetség megalakításának terve is fölmerült.
Az MDP KV Tudományos és Kulturális Osztálya 1955 tavaszán a lap kéthetenkénti megjelenésére tett javaslatot. A Politikai Bizottság 1955. június 23-i ülésén, amikor a Szövetség létrehozásáról döntött, a heti megjelenést tartotta kívánatosnak, amit a Titkárság néhány héttel későbbi döntése tovább módosított. Eszerint
a Freies Leben 1955. július 1. – szeptember 30. között kéthetenként, majd a Szövetség megalakulását követően, annak lapjaként hetente jelent meg.[2]
A Freies Leben elfogadtatása, illetve a közösség tagjaihoz való eljuttatása csak nagyon korlátozott mértékben sikerült. Az első évben szervezett módon csupán néhány iskola rendelte meg. A Német Szövetség megalakulása után bekapcsolták a helyi aktívahálózatot a terjesztésbe, a kulturális csoportok föllépéséhez kapcsolódóan pedig ankétokat szerveztek. Kedvezően hatott az is, hogy hetilapként aktuálisabb tartalmakat tudtak közölni.[3]
Az 1956. májusi párthatározat előkészítése során a párt különböző testületei több ízben is foglalkoztak a nemzetiségi lapok tevékenységével. Az értékelésekben némi önkritikával jegyezték meg, hogy a „nemzetiségi lapok nagy nehézségekkel küzdenek. Sokan nem értették a nemzetiségi lapok jelentőségét, nacionalista lapnak – a Freies Lebent pedig több helyen fasiszta lapnak – tekintették, s ezért gátolták a terjesztését. A nemzetiségi dolgozók, félve a nacionalizmus vádjától, nem merték a lapokat megrendelni. E nézetek maradványai ma is fellelhetők. Nem kielégítő a nemzetiségi lapok tartalmi színvonala sem. Nincs kellően biztosítva a lapok politikai irányítása, szerkesztése teljesen azon a 2-3 elvtárson múlik, aki
a lappal foglalkozik. A szerkesztést igen gyakran az ötletszerűség jellemzi. Viszonylag legjobb a Freies Leben”.[4]
A Freies Leben utolsó száma 1956. október 20-án jelent meg.
A Freies Leben fennállása alatt visszatükrözte azt a folyamatot, ami a német közösség kapcsán a párt vezető testületeiben végbement. Utóbbi cikk önmagában is ezt a szemléleti változást reprezentálja. A lap a kisebbségi jogokat kizárólag kulturális jogokként értelmező felfogásától, a nemzetiségi problémák megoldottságának hangoztatásától
eljutott annak beismeréséig, hogy a közösséget a 2. világháborút követően számos jogtalanság érte, s elismerte a gazdasági jogfosztás enyhítésének igényét is. Ugyanakkor a németek diszkriminációját, stigmatizációját helyi, elszigetelt esetekként láttatta, amiben az MDP-nek, vagy a kormánynak nincs felelőssége.
[1] A lapra vonatkozó részletesebb feldolgozást lásd Tóth Ágnes: Németek Magyarországon 1950-1970. Argumentum, Budapest, 2020. 461-470.
[2] MNL OL M-KS 276. f. 91. cs. 83. ő. e., valamint M-KS 276. f. 53. cs. 238. ő. e.
[3] Festlicher Tag des Freien Leben’s in Alsógalla. [A Freies Leben ünneplése Alsógallán]. Freies Leben, 1956. május 5. 3.
[4] MNL OL M-KS 276. f. 91. cs. 84. ő. e. és Pártállam, 2003. 226.