Kutatás leírása

Az ezredfordulón és a kilencvenes évek elején lezajlott népszámlálások eredményeinek összehasonlítása különbözõ kutatásokban a népességszám alakulását, a demográfiai változásokat vizsgálta. A további társadalmi, rétegzõdési adatok illetve a kisebbségi intézményrendszer más mutatóinak feldolgozása azonban elmaradt.

 

A kutatás célja

A határon túli magyarság társadalmi, politikai, intézményi pozícióinak vizsgálatára 7 országban – azok szerkezetei sajátosságai szerint – elemzések készültek, amelyek alapul szolgáltak az összehasonlító értelmezések elkészüléséhez.

 

A kutatás alapkérdései

1. Hogyan változott meg az utóbbi 10 évben (1991/1992–2001/2002) a határon túli magyarság (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia) iskolai végzettsége és gazdasági aktivitása illetve foglalkozási szerkezete a népszámlálási adatok szerint, települési, regionális elemzési szinten?

2. Hogyan alakultak a határon túli magyar politikai szervezetek (Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia) választási eredményei a parlamenti és a helyhatósági választásokon 1990-1996 között? A magyar lakta településeken hogyan alakult a választói magatartás? Mindez milyen okokra vezethetõ vissza a közvélemény és politikai értékrend kutatások alapján?

3. Hogyan történik és miként hasznosul az egyes országokban a magyar(nak tekintett) oktatási, közmûvelõdési illetve  közgyûjteményi intézmények állami és önkormányzati finanszírozása?

 

Módszertan

1. Országonként 2-2 statisztikai elemzés elvégzése, régió és város szintig. Ezzel együtt adatbázis összeállítása. Mind az iskolai végzettség, mind a gazdasági aktivitás ill. foglalkozás esetében összevetve az országos adatokkal. (Az utóbbi két szerkezeti mutatót egy elemzésen belül dolgoztuk fel.) Országonként a kilencvenes és a kétezres népszámlálási kategóriák kompatibilitása okoz nehézséget. A kárpát-medencei összehasonlításhoz pedig a magyarországi és európai kategóriák megfeleltetésébõl kell kiindulnunk. A gazdasági aktivitás általános kategóriarendszere:  Foglalkoztatott; Új munkahelyét keresõ munkanélküli;
Elsõ mukahelyét keresõ munkanélküli;     Tanuló, diák;     Nyugdíjas;     Háztartásbeli;     Magánszemély által eltartott;     Állami vagy magánintézmény által eltartott;     Egyéb. A foglalkozás esetében pedig egy kb. 40-50 tételes kategóriarendszerben elemzünk. Mindhárom esetben természetesen a korcsoportos bontás révén a generációs folyamatokat is vizsgáljuk. Lásd Erdei Itala, Kiss Tamás, Papp Z. Attila módszertanát: http://nepszamlalas150.adatbank.transindex.ro/

2. Országonként egy-egy statisztikai adatbázis összeállítása a magyar etnoregionális pártok választási eredményeirõl, majd ebbõl és a demográfiai és közvéleménykutatási adatbázisokból egy-egy elemzés elkészítése a magyar népesség választói magatartásának tendenciáiról. Módszertanilag a Magyar Kisebbségben publikált Bakk Miklós; Szász Zoltán Alpár; Székely István Gergõ részelemzések módszertanát használjuk.

3. Országonként – a magyarországi szakmai esettanulmányok módszertanát követve – egy-egy áttekintõ leírás készül a kisebbségi intézményrendszer (oktatás-kultúra) finanszírozásának változásáról és mai szerkezetérõl. Majd egyes intézménytípusokból (oktatás, közmûvelõdés, közgyûjtemények) egy-egy kiválasztott intézmény finanszírozás történetérõl és mai helyzetérõl készül esettanulmány.

 

 

Eredmények

1. A külhoni magyarok társadalmi gazdasági viszonyainak átalakulásáról a következõ tanulmányok készültek el:

• Gyurgyík László: A szlovákiai magyarok társadalomszerkezete a 90-es években. Regio, 2008. 4. sz. 77—101. p.
• Badis Róbert: A vajdasági magyar népesség társadalmi szerkezete két népszámlálás tükrében 1991 --2002. Regio, 2008. 4. sz. 102—154. p.
• Papp Z. Attila: Átmenetben: a romániai magyarok társadalmi pozícióinak alakulása 1992–2002 között. Regio, 2008. 4. sz. 155—230. p.

 

2. Az eredeti terv III. témájából két tanulmány készült el: a szomszédos országok kisebbségi oktatási intézményrendszerének finanszírozása:

• Márton János: A romániai közoktatás finanszírozása. Regio, 2008. 2. sz. 181—167. p.
• Rác Lívia: A szerbiai oktatási rendszer finanszírozása és néhány kisebbségi vonatkozása. Regio, 2008. 2. sz. 188—210. p.

 

3. Új témaként, mint kiemelt új tendenciaként: a magyar kötõdésû romák a szomszédos országokban tanulmány blokk elkészítése azonos szempontok alapján a népszámlálási adatok elemzéseként.

• Németh Szilvia – Ravasz Ábel: A kisebbségbe rejtett kisebbség: magyar romák Szlovákiában. Regio, 2010. 1. sz. 3–43. p.
• Braun László – Csernicskó István –Molnár József: Merre visz a „cigány út”? Magyar anyanyelvû cigányok Kárpátalján. Regio, 2010. 1. sz. 44--95. p.
• Papp Z. Attila: A romániai roma-magyar kötõdésû népesség az 1992. és 2002. évi népszámlálási adatok tükrében. Regio, 2010. 1. sz. 96--141. p.
• Badis Róbert: A romák társadalmi helyzete Szerbiában. Regio, 2010. 1. sz. 141—159. p.

  

Kutatási értékelés

Források hiányában csupán részben sikerült megvalósítani a tervezett kutatást. A kisebbségi pártok választási eredményeinek összegyûjtése hiányos. Eddig nem sikerült megoldani az összegyûjtött eredmények interneten való megjelenítését adatbázisban. A feldolgozásra másik projektben Székely István Gergõ révén kerülhet sor, aki ugyan nem intézeti munkatárs, de részese intézetünk munkatársa, Vizi Balázs folyamatban lévõ etnopolitikai OTKA kutatásának.