Migráns szervezetek Magyarországon adatbázisa

 

ÚJ! A kutatás zárótanulmánya letölthetõ innen.

 

Elõzmények, kérdések, módszertan

A kutatás célja Magyarországon élõ harmadik országbeli állampolgárok által alapított és mûködtetett társadalmi szervezetek számának, földrajzi elhelyezkedésének, kapcsolatrendszerének, és tevékenységi struktúrájának megismerése. A kutatás eredményeként pontosabb képet kapunk e szervezetek társadalmi beilleszkedésben játszott szerepérõl valamint azokról a problémákról és lehetõségekrõl, amelyek befolyásolásával a szakpolitika a jelenleginél hatékonyabban tudja bevonni és ösztönözni ezeket a szervezeteket.

A migránsokat tömörítõ szervezetek helyi integrációban betöltött szerepérõl csak elvétve léteznek adatok. A rendelkezésre álló kutatások zöme a budapesti közösségeket méri fel.  A szervezetek társadalmi beágyazottságának, mûködési mechanizmusainak alaposabb megismerése érdekében fontos lenne egy új, kiterjed adatfelvétel. A szakpolitikának nincsen információja a szervezetek tevékenységeirõl, így támogathatóságuk is korlátozott. A bevándorlók társadalmi integrációja szempontjából fontos lenne, ha maguk a szervezetek is rendelkeznének releváns információról a „társszervezetek” mûködésérõl, tapasztalataikról.

A migráns szervezetek beágyazottságának egy lehetséges mutatója a szervezetek által képviselt közösségek tagjainak aktivitása, részvétele társadalmi szervezetekhez köthetõ eseményeken, rendezvényeken, illetve más, spontán vagy szervezett mobilizációban. Egy társadalmi szervezet életében nem csak a formális tagságon keresztül lehet részt venni – sõt gyakran a szervezeti tagság semmiféle szervezeti aktivitással nem jár – hanem a szervezet munkájába bekapcsolódó alkalmazottként, önkéntesként, illetve a szervezet rendezvényeinek, programjainak résztvevõjeként, vagy támogató szimpatizánsként. Ez természetesen nagymértékben függ az adott társadalom politikai kultúrájától, érdekérvényesítési és mobilizációs stratégiáitól. Annak érdekében, hogy egy-egy migráns közösség társadalmi-politikai aktivitásáról képet kapjunk, ismernünk kell a többségi társadalom aktivitásának jellegét és szintjét. Ebben a kontextusban értékelhetjük az egyes migráns csoportok, valamint a bevándorlók és a helyi lakosok közötti különbségeket.

Egészében véve elmondható, hogy a Magyarországi migráns szervezetek ismertsége, társadalmi támogatottsága alacsony. Ez egyrészt a helyi kulturális sajátságokkal magyarázható: a magyar lakosság önszervezõdésre, társadalmi mobilizációra való hajlandósága nemzetközi összehasonlításban is alacsony, a bevándorlók ebbe a referenciakeretbe integrálódnak. Jelentõs különbség mutatkozik ugyanakkor az egyes migráns közösségek között annak tekintetében, hogy milyen mértékû a civil társadalomban való részvételük.

A szervezetek integrációjának mértékét és jellegét négy dimenzióban vizsgálhatjuk. Az elsõ kettõ a társadalmi cselekvés típusait és intenzitását méri egyfelõl a rendezvényeken, akciókon való részvételt illetve azok szervezését, másfelõl a közvéleményformálásra irányuló tevékenységet illetõen. Az aktivitás a szervezetek mûködésének sajátosságairól informál, melynek segítségével vizsgálhatjuk, hogy az egyes bevándorló csoportok szervezetei egymáshoz képest mutatnak-e eltéréseket vagy hasonlóságokat, valamint a többségi civil szervezetekhez képest miként jellemezhetjük a mûködésüket. A szervezetek értékorientáltsága, a szervezetei cselekvés integratív, asszimilacionista vagy éppenséggel szegregatív szeparatista volta kulcsfontosságú ahhoz, hogy képet kapjunk a bevándorló közösségek integrációjáról.

A másik két dimenzió a szervezetek társadalmi beágyazottságát, kapcsolatrendszerét méri. Ezt egyfelõl a szervezetek kapcsolati tõkéjének irányultságával vizsgálhatjuk, aszerint, hogy a közösségen belülre irányuló, úgynevezett összekötõ jellegû kapcsolatokról vagy a közösségen kívülre nyúló, úgynevezett áthidaló jellegû kapcsolatokról van-e szó. Az utolsó elemzési szempont a kapcsolatok vertikális vagy horizontális dimenzióját vizsgálja, azaz, hogy mennyire erõs a szervezetek kapcsolata a hatalmi, politikai struktúrákkal, illetve hogy milyen mértékben kapcsolódnak más, hasonló szervezetekhez.

Az integráció e négy dimenziójának ismeretében képet kapunk a szervezetek beágyazottságáról, és ezáltal következtethetünk társadalmi szerepükre, erõsségükre is.

A kutatás során célunk minden olyan Magyarországon mûködõ migráns szervezet vizsgálata, amely harmadik országbeli migránsokat képvisel, vagy tevékenységében ilyen migránsokhoz kötõdik.

A meghatározás értelmében szervezetnek minõsül minden olyan civil kezdeményezés, ami tevékenységét strukturált, formalizált és intézményesült formában végzi. Ide tartoznak a bejegyzett civil szervezetek, az egyházak közül azok amelyek szolgáltató vagy közösségi mobilizációs tevékenységet folytatnak.

A szervezetek alap-regiszterét a KSH szervezeti nyilvántartása, a Magyar Köztársaság Bíróságai által mûködtetett társadalmi szervezetek névjegyzéke, nonprofit szolgáltatók, szakminisztériumok valamint a bevándorlás terén aktív civil és nemzetközi szervezetek listái ból meghatározott szempontok szerinti leválogatással állítjuk össze. Ez a regiszter késõbb bõvül az adatfelvételi szakaszban a megkérdezett migráns szervezetek által azonosított további szervezetekkel.

 

A kutatás során alkalmazandó módszerek

Adatgyûjtés adat-leválogatás: vásárolt, átadott vagy online elérhetõ listák és adatbázisok szisztematikus áttekintése és a vizsgálandó szervezetek adatainak önálló regiszterbe való kigyûjtése

Adatlapos adatfelvétel: Az adatfelvétel az önkitöltõs adatfelvétel és az egyéni survey technikáinak ötvözésével valósul meg. A lekérdezendõ szervezetek képviselõi elõre megkapják a kb. 20 oldalas adatlapot, majd egy elõre egyeztetett idõpontban személyesen is felkeressük õket az adatlap véglegesítése céljával. Ezt a „többlépcsõs” megoldást az indokolja, hogy sok olyan információt is kérünk, amit nem tudhat azonnal egy direkt kérdezési helyzetben a válaszoló (létszám, kapcsolatrendszer, projektek, tevékenységek felsorolása stb.), így van ideje felkészülni az adatközlésre. A módszer jól mûködött a „Bevándorlók Magyarországon” önkormányzati adatfelvételénél.

Interjús adatfelvétel: Az adatfelvétel során csupán a fõbb témákat meghatározó interjúvázlattal beszélgetünk a kiválasztott szervezetek képviselõivel a szervezettel kapcsolatos tapasztalataikról. A kb. 60 perces exploratív jellegû interjúk az adatlapokból leszûrhetõ kvantitatív jellegû információt helyezik kontextusba.

Szakértõi interjúk: Jól strukturált, kötött interjúvázlat segítségével kérdezzük a szakértõket a migráns szervezetek mûködésével kapcsolatos ismereteikrõl, tapasztalataikról, véleményükrõl. Az explicit, objektív információk gyûjtése mellett nagy hangsúlyt fektetünk a szubjektív (egyéni vagy szervezeti) helyzetértékelések feltárására is a kb. 60 perces beszélgetés során.

A kutatási eredmények alkalmasak lesznek arra, hogy

• a hazai migrációs folyamatokat elemzõ tudományos ismeretanyagot bõvítsék
• további elemzésekre alkalmas adatforrásként szolgáljanak
• információval lássák el a jogalkotókat és –alkalmazókat a harmadik országbeli bevándorlók társadalmi beilleszkedésének egy fontos aspektusáról
• a migráns szervezetek megerõsítésére, konzultatív folyamatokba való bevonására tett kormányzati erõfeszítések irányát kijelöljék, megalapozottságát növeljék