Vezető kutató: Sütő Zsuzsanna

Időtartam: 2019 -

Kutatás célja:

A rendszerváltás óta egyre több kutatás foglalkozik a határon túli magyar kisebbségek több szempontú vizsgálatával. A kisebbségi magyar (felső)oktatás intézményhálózatáról és felsőoktatási képzési kínálatáról is számos statisztikai, történeti és pedagógiai elemzéseket olvashatunk, azonban a régiók felsőoktatási intézményi környezeteiről és az intézmények hallgatóinak eredményességéről eddig kevés kutatás született. A nemzetközi és a hazai vizsgálatok azonban rendre megállapítják, hogy a hallgatók felsőoktatási eredményességében az egyéni tényezőkön túl a felsőoktatási intézményi környezet, az intézményi hatásmechanizmusok is döntő jelentőségűek. Célom tehát, hogy megvizsgáljam, a kisebbségi magyar hallgatók felsőoktatási eredményessége milyen intézményi és intézményen kívüli tényezőkkel ragadható meg, és ezek hogyan illeszkednek az oktatáskutatásban jelenleg uralkodó elméleti megközelítésekhez. Vizsgálataimban a kutatások azon irányához kívánok csatlakozni, melyek felsőoktatási eredményességet nem kizárólag képességek, készségek és tudást mérő sztenderdizált teszteken elért pontszámokkal azonosítják, hanem az eredményesség komplex mutatóját dolgozzák ki, és közé sorolják például a továbbtanulási hajlandóságot, a lemorzsolódást, az iskolalátogatással és tanulmányi munkával kapcsolatos attitűdöket stb. is. Az eredményesség komplex mutatójának meghatározásakor központi dimenzióként tekintek a tanulmányi célok melletti kitartás indikátorára. Tudjuk ugyanis, hogy a kisebbségi magyar felsőoktatási képzési kínálat bővülésének ellenére a kisebbségi magyarok felsőoktatási részvétele és iskolázottsága minden régióban elmarad a többségi társadalométól. A kisebbségiek iskolázottságának növelése a közösségek társadalomszerkezeti jellemzőinek, mobilitási esélyeinek, előnyösebb munkaerőpiaciai pozícióinak stb. a garanciája. Továbbá az iskolázottság az asszimilációs folyamatokra is hatással van. Az ide vonatkozó mérések azt mutatják, hogy az asszimilációnak elsősorban az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkezők vannak kitéve. Ezek miatt a kisebbségi közösségek egzisztenciális kérdése is az iskolázottság növelése. Ennek egyik feltétele a felsőoktatási hallgatók számának folyamatos emelése és a képzésben már bent lévők sikeres diplomaszerzése. Kiemelt kutatói figyelmet érdemel tehát a kisebbségi felsőoktatási pályafutásának ezirányú vizsgálata is, és azoknak a tényezőknek az azonosítása, amelyek növelik a sikeres diplomaszerzés esélyét.  A kutatás további célja tehát, hogy azonosítsa a lemorzsolódás kockázatának kitett és a tanulmányaikban kitartó kisebbségi hallgatókat, definiálja a lemorzsolódás egyéni és intézményi rizikó faktorait, illetve ezzel párhuzamosan meghatározza a védő tényezőket. Az egyéni és az intézményi tényezőket együtt vizsgálva  azonosítom a hallgatói attitűd- és tevékenységstruktúra és az intézményi környezet kölcsönhatást.

Kutatás előzményei:

Jelen kutatási tervemet több éves vizsgálatok előzték meg, melyek kiindulópontot jelentenek a további kutatásokhoz. Eddigi elemzéseimben részletesen vizsgáltam a négy nagy határon túli régió magyar kisebbségi felsőoktatási hallgatóinak társadalmi hátterét, az általuk elérhető tőkeforrások összetételét, tanulmányi életútját, azokat az útvonalakat, amelyen a felsőoktatásig eljutottak, azonosítottam azokat az intra- és intergenerációs kapcsolataikat, amelyek segítik őket tanulmányaikban. Vizsgáltam az intézmény- és szakválasztási motivációikat, tanulmányi elkötelezettségüket és szakmai jövőterveiket is, illetve munkavállalói elképzeléseiket, életcéljaikkal és a generalizált bizalommal kapcsolatos nézeteiket és vallásosságukat. Minden esetben nagymintás összehasonlító vizsgálatokat végeztem többváltozós statisztikai módszerekkel. A régiók kisebbségi magyar hallgatókat egymással, a többségi hallgatókkal és a magyarországi diákokkal vetettem össze. Kutatási kérdéseim részletes vizsgálatán túl célom volt megtudni, hogy a kisebbségi státusú hallgatói létből következnek-e olyan egységes, a többségitől és az anyaországitól egyértelműen egyirányba mutató eltérések, melyek alapján a határon túli fiatalokat egységes csoportnak tekinthetnénk és a további kutatási kérdések megfogalmazásakor így kezelhetnénk. Az eredményeim azt mutatják, hogy minden esetben fontos különbségek vannak a régiók hallgatói között és még az anyanyelven oktató magyar intézményekbe járó fiatalok sem tekinthetők homogén csoportnak. Eddigi eredményeim a vizsgált régiók izgalmas vonásaira világítottak rá, azonban a magyarázatok megerősítése további alapos elemzést kíván.

Alkalmazott módszerek:

Az elemzésben az Institutional Effects on Student Achievement (IESA) nemzetközi hallgatói adatbázist használom fel. Öt közép-európai ország egy-egy régiójának 13 felsőoktatási intézményéből összesen 1739 magyar nemzetiségű hallgatójának adatait elemzem többváltozós statisztikai módszerekkel. A komparatív elemzésben Romániában, Ukrajnában, Szerbiában és Szlovákiában működő magyar tannyelvű felsőoktatási intézmények, karok  hallgatóinak adataival dolgozom.

Kutatás eredményei 2019-ben:

A felsőoktatási eredményességi vizsgálatok eddigi eredményei azt mutatják, hogy minden kisebbségi közösségben a nők kitartóbbak és elkötelezettebbek a sikeres diplomaszerzést illetően. Az előnyösebb gazdasági státus inkább ellene hat, mint támogatná, viszont a városias lakóhely jelentősen növeli a tanulmányok melletti kitartás esélyét. Úgy tűnik, hogy a városok  kiterjedtebb oktatási, kulturális vagy akár munkerőpiaci lehetőségek tapasztalata egyértelműen motiváló erővel bír a sikeres diplomaszerzésben. Olyan alapvető státusmutatók viszont, mint a szülők iskolázottsága semlegesen marad. A korábbi iskolai életút mutatói közül egyik sem bizonyult hatékonynak, sem az érettségi adó középiskola típusa, sem a fenntartója nem befolyásol, illetve a magánórai részvétel nem meghatározó. A várakozásainkkal ellentétben a felsőoktatási évek alatti kollégiumi lakóhely és a különböző csoportokban való aktív részvétel sem járul hozzá a kitartáshoz. A kapcsolathálózati mintázatok közül viszont a hallgató-oktató személyes kontaktusának igen erős, statisztikailag is releváns hatása van.

Korábbi kutatási eredmények:

Kutatási kérdéseim részletes vizsgálatán túl célom volt megtudni, hogy a kisebbségi státusú hallgatói létből következnek-e olyan egységes, a többségitől és az anyaországitól egyértelműen egyirányba mutató eltérések, melyek alapján a határon túli fiatalokat egységes csoportnak tekinthetnénk és a további kutatási kérdések megfogalmazásakor így kezelhetnénk. Az eredményeim azt mutatják, hogy minden kutatási kérdés vizsgálatakor fontos különbségek vannak a régiók hallgatói között és még az anyanyelven oktató magyar intézményekbe járó fiatalok sem tekinthetők homogén csoportnak.

Eredményeim azt mutatják, hogy a családi státus tekintetében kisebbségi intézmények társadalmilag nyitottak: a hallgatóinak bő háromnegyede elsőgenerációs diplomás lesz, de az alapfokú iskolázottságú szülők aránya az anyaországban nagyobb, mint Ukrajnában vagy Szerbiában. A szülők munakerőpiaci helyzete Szlovákiában a legkedvezőbb, Szerbiában viszont a legrosszabb, ami az adott állam gazdasági helyzetével függ össze. Az anyagi státus minden dimenziójában a Szlovákiai hallgatók állnak a legjobban. A lakóhely településtípusa szerint a romániai hallgatók között több a városias környezetből származó, az ukrajnai, szerbiai és a szlovákiai magyar kisebbségiek körében magas a községekből érkezők aránya. Ami a kisebbség oktatási magatartását illeti, itt számos közös vonásra bukkantam. Az anyanyelvi továbbtanulás lehetősége a határon túli intézmények hallgatói számára prioritást élvez a felsőoktatási továbbtanulás során. A magyar családok kedvezőtlenebb anyagi helyzete ellenére minden régióban magas fizetett magánórákon résztvevők aránya, de az egyházi iskolába járók kevésbé szorulnak rá a magántanárra. A kisebbségi magyar tannyelvű közoktatás teherviselésébe Ukrajnában és Romániában segítenek be leginkább az egyházak iskolái. A kisebbségi magyar hallgatóktól nem áll távol a tanulás melletti munkatapasztalatok szerzése, azonban paradox módon a jómódúbb anyaországi és szlovákiai térségek hallgatói végeztek több fizetett munkát, míg a szegényebb térségek fiataljai inkább önkéntes munkát vállalnak. Talán nem független ettől, hogy a jövendő munkavállalással kapcsolatos elképzelések hasonló mintázatot mutatnak, s éppen a szerbiai és romániai tanulókra határozottan, az ukrajnai magyarokra másodsorban jellemző az altruista munkafelfogás, melyben a közjóért hozott áldozat a központi motívum. S a munkafelfogás jellege a felsőoktatási továbbtanulási motívummal is összefüggéseket mutat.  Az is láthatjuk, hogy az egyházhoz kötődő vallásos azonosságtudat a vallásilag vegyes térségekben határozottabb, s ugyanitt a vallásgyakorlat intenzívebb jelenléte tapasztalható, ami arra enged következtetni, hogy nem önmagában a multietnikus közeg, hanem valószínűleg a multikonfesszionális közeg teszi aktívabbá és hatékonyabbá a vallásosságot.

Publikációk:

Pusztai, G., & Márkus, Z. (2019). Paradox of assimilation among indigenous higher education students in four central European countries. Diaspora, Indigenous, and Minority Education, 13(4), 201-216.

Pusztai Gabriella; Márkus, Zsuzsanna: Pusztai Gabriella, Márkus Zsuzsanna: Hungarian ethnic minority higher education students in different countries of Central Europe In Domenech, J; Merello, P; de la, Poza E; Blazquez, D (szerk.) 4th International Conference on Higher Education Advances Editorial Universitat Politècnica de València, (2018) pp. 1633-1643. , 11 p.

Pusztai, Gabriella; Márkus, Zsuzsanna: Magyar hallgatók a Kárpát-medence felsőoktatási intézményeiben In: Pusztai, Gabriella; Márkus, Zsuzsanna (szerk.) Szülőföldön magyarul. Iskolák és diákok a határon túl, Debrecen, Magyarország : Debreceni Egyetem, (2017) pp. 129-154., 25 p. 

Pusztai, Gabriella (szerk.); Márkus, Zsuzsanna (szerk.): Szülőföldön magyarul: Iskolák és diákok a határon túl, Debrecen, Magyarország: Debreceni Egyetemi Kiadó (2017) , 334 p. ISBN: 9789633186350

Márkus, Zsuzsanna: Teacher education students in minority and majority education In: Pusztai, Gabriella; Ceglédi, Tímea (szerk.) Professional Calling in Higher Education : Challenges of Teacher Education in the Carpathian Basin, Nagyvárad, Románia : Új Mandátum, (2015) pp. 76-85., 9 p.

Sajtómegjelenés:

Könyvbemutató: Pusztai, Gabriella - Márkus, Zsuzsanna (szerk.): Szülőföldön magyarul: Iskolák és diákok a határon túl (hajdupress.hu)