Elõzmények, kérdések, módszertan

Koszovóban a nyelvhasználati jogok szabályozása szorosan összefügg a függetlenség kikiáltása után 2008-ban elfogadott alkotmányos rendszerrel. Az alkotmány országos szinten két hivatalos nyelvet ismer el, az albánt és a szerbet, míg helyi szinten más nyelvek is hivatalos státuszt kaphatnak. Egy frissen függetlenné vált és etnikai konfliktusoktól töredezett társadalomban a nyelvhasználat szabályozása és mindennapi gyakorlata az etnikai, nemzeti közösségek egymás közötti hatalmi viszonyait is tükrözi. Koszovó nemzetközi jogi státuszának rendezetlensége miatt is különleges helyzetben van. A nemzeti közösségekre vonatkozó jogszabályok a Koszovóban mûködõ és részben igazgatási feladatokat is ellátó nemzetközi szervezetek befolyása alatt születtek meg. Kuriózum, hogy az ET Nemzeti kisebbségek védelmérõl szóló keretegyezménye és a Regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája az Alkotmányba építve közvetlenül érvényesül.

Még az ENSZ igazgatás idején 2004-ben született a nyelvhasználati törvény, azóta is ez adja a nyelvi jogok keretét. A kutatás célja az volt, hogy elemezze e törvény és Koszovó egyéb alkotmányos, nemzetközi jogi vállalásainak helyi szintû végrehajtását. A nyelvhasználati törvény értelmében a helyi hivatalos nyelvekre vonatkozóan a municípiumok (járások) dolgozzák ki a végrehajtási rendeleteket. A kutatás elõfeltevése azokra a jelentésekre épült, amelyek szerint a nyelvi jogok municípiumi érvényesülésében a helyi polgármesterek személyes hozzáállásának van nagy szerepe és nincs egységes, standardizált joggyakorlat a járásokban.

A kutatás alapkérdése az volt, hogy mennyire igazolható ez a feltevés és milyen jogi-politikai eszközök lehetnek ennek feloldására. A kutatáshoz elsõ körben két várost, Peje/Pec-et és Prizrent választottuk ki, késõbb pedig három falusias municípium, Ranilug, Novo Brdo, és Kastriot joggyakorlatát vizsgáltuk.

Az országos és helyi jogszabályok elemzését követõen a kutatást és a projektet irányító Nemzetközi Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) a Kosovo Local Government Institute-al (KLGI) közösen minden esetben kerekasztalokat szervezett, ahol az érintett municípiumok vezetõi, nyelvhasználatért felelõs tisztviselõi és az ott élõ kisebbségi közösségek képviselõi vettek részt. A konzultációk után általános ajánlások születtek, emellett az egyes municípiumok számára is jogszabály-változtatási javaslatok készültek.

 

 

Eredmények

A kutatás eredményeként született meg a „Kisebbségi közösségek helyzete Koszovóban” c. tanulmány és a „Community rights and their implementation in Kosovo, with a special focus on the situation of language rights” c. kutatási jelentés. Mindkét szöveg publikálási joga a kutatás tulajdonosát az ICDT-t illetik meg.

A kutatáshoz 4 workshop és egy zárókonferencia kapcsolódik:

2010. 02. 19. Ohrid (Macedónia) - Monitoring Linguistic Rights at National and Local Legislations

2010. 04. 16-17. Ulcijn (Montenegró) - Identifying implementation problems and possible solutions

2011. 05. 28. Durres (Albánia) - Recommendations regarding the effective use of languages in multiethnic environment

2011. 09. 23. Peje/Pec (Koszovó) - Evaluation of the Implementation of Language Laws in Kosovo - Closing Conference on the Experiences of the Use of Languages at Municipal Level