Fedinec Csilla augusztus 23-án megjelent írása a Dugina merényletről az Országút oldalán ITT olvasható.

Az intézetünk támogatásával a Kriterion Könyvkiadónál megjelenő 20. század könyvsorozat két új kötetét a Kolozsvári Magyar Napok keretében mutatja be Bárdi Nándor, Gidó Attila, valamint a két szerző, Kulcsár Beáta és Kiss Ágnes.

Kulcsár Beáta: „Adónyomorítás miatt zárva” Egy nagyváradi család történetei (1858–1944). Kriterion-EME, Kolozsvár, 2022. 288 p.

Kiss Ágnes: Finomhangolás. Koordináció és kontroll a szovjet típusú cenzúrarendszerekben. Romániai példák (1949–1989) Kriterion–EME, Kolozsvár, 2022. 204 p.

Helyszín: Györkös Mányi Albert Emlékház, Majális u. 5. / Str. Republicii 5.

Időpont: 2022. augusztus 19. péntek 15 óra

Fedinec Csilla a szlovákiai Napunknak adott, augusztus 11-én megjelent interjújában többek között arról beszél, hogy melyek az ukrán nacionalizmus sajátos jegyei, és milyen a viszonya az ukrajnai kisebbségekhez, hogy mit jelent az ukrán nyelvtörvény új szakaszának életbe lépése, illetve hogy milyen változásokat hozhat a háború Kárpátalja nemzetiségi viszonyaiban. Az interjú ITT olvasható.

Kérdőíves kutatás indul a kivándorolt magyarok körében

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete online kutatást indít a külföldre költözött magyarok körében

Az elmúlt másfél évtizedben többszázezer honfitársunk költözött Magyarországról egy másik országba. Ez a legújabb kivándorlási hullám régóta az érdeklődés középpontjában van: társadalomtudományi kutatások, közéleti-politikai viták, médiatudósítások és színházi, irodalmi művek foglalkoztak, foglalkoznak a témával. Az elmúlt években a Társadalomtudományi Kutatóközpont két online survey és több interjús adatfelvételt is végzett külföldön élő magyarok körében, a kérdőíves módszerekkel együttesen több, mint 20 ezer embert megkérdezve. A kutatások eredményeiről itt találják a megjelent tudományos publikációkat, itt pedig a legutóbbi kérdőíves adatfelvétel eredményeinek ismertetését.

A jelenlegi adatfelvétel ennek a kutatássorozatnak része, amelyben többek között arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen okból döntöttek honfitársaink a kivándorlás mellett, mennyire illeszkedtek be az új környezetükbe, milyen kapcsolatokat ápolnak más magyarokkal és Magyarországgal, illetve miként élték meg a külföldön élő magyarok a COVID-19 világjárványt és az ukrajnai háború hatásait.

A kérdőív az alábbi linken érhető el: https://s2survey.net/kivandorlok22B/

A kérdőív kitöltése önkéntes, anonim, és kb. 10 percet vesz igénybe. Az adatfelvétel szeptember 10-ig zajlik, az első eredményeket legkésőbb jövő év elején fogja a Társadalomtudományi Kutatóközpont közölni.

A kutatással kapcsolatban észrevételeiket és kérdéseiket az alábbi elérhetőségen várjuk: kisebbsegkutato@tk.hu

Az Új Szó augusztus 7-én interjút közölt Fedinec Csillával az ukrajnai háború katonai és geopolitikai dimenziói mellett annak társadalmi és kulturális hatásairól, az ukrán nemzetépítés bonyolult fejlődéstörténetéről, valamint az ukrajnai kisebbségek - köztük a magyar - mozgásteréről és lehetőségeiről. Az interjú ITT olvasható.

A szolidaritás  mint a járvány okozta válságra adott válasz: akciók és diskurzusok c. kutatás eredményeként megjelent Feischmidt Margit és Neumann Eszter új cikke online változatban a European Societies c. folyóiratban (IF: 5,512). A tanulmány elérhető ITT.

A konferencián az intézet több munkatársa - Durst Judit, Feischmidt Margit, Neumann Eszter, Pulay Gergely és Szombati Kristóf - vesz részt előadásokkal. A konferencia teljes programja és az absztraktok elérhetők ITT.

Fedinec Csilla július 21-én megjelent írása a már az ókorban, a trójai háború, napjainkban pedig az orosz-ukrán háború miatt meghatározó helyszínné vált szigetről az Országút oldalán olvasható: ITT.

Megjelent Bányai Viktória szerzőtárssal közös tanulmánya a Targum folyóiratban. A tanulmány a Magyar Zsidó Múzeum állandó kiállításának egy – korábban ismeretlen – tárgyát, a Megillat Horthyt mutatja be. A tekercs héber nyelvű szövege a numerus clausustól a zsidótörvényeken, munkaszolgálaton át a deportálásokig és a főváros zsidó lakóinak üldözéséig foglalja össze a magyarországi zsidóság tragédiáját, a háború utáni újrakezdés fájdalmas és óvatos bizakodásával végződik. Bár a szöveg keletkezésének még több részlete tisztázásra vár, az bizonyos, hogy 1956 kora őszén készült a párizsi Ismeretlen Zsidó Mártír Síremlék részére, ott – a többi túlélő közösség megillája között – Magyarországot, a magyarországi zsidóság „szenvedés történetét” volt hivatva reprezentálni. Ez a szerep különös jelentőséget ad a szövegnek, melynek magyar fordítását az ELTE Hebraisztika szakán tanuló hallgatók közreműködésével adják közre a szerzők. A tanulmány elérhető ITT.

A június 28-ai reggeli adás meghallgatható ITT.