Nyitóoldal Etnicitás, helyi társadalom és hatalom egy magyarországi német településen. Harta, 1920-1989

Etnicitás, helyi társadalom és hatalom egy magyarországi német településen. Harta, 1920-1989

 

Kutatás leírása

A téma feldolgozása egy 2003-2006 közt zajló OTKA kutatáson alapult, melynek vezetõje Váradi Monika Mária, címe pedig „Migráció, helyi társadalom, identitás” volt. A kutatási zárójelentés elkészült. Mivel a magyarországi német településekre koncentráló közösségtanulmányok száma a mai napig meglehetõsen korlátozott, s jelentõs részük eltekintve a helytörténeti munkáktól – nem a történettudomány eszköztárával igyekezett illetve igyekszik tárgyát megközelíteni, célravezetõnek látszott a közösség történetének a nemzetiségi kérdés felõl való, levéltári forrásokon alapuló megközelítése.

 

Kutatásomban a hartai társadalom, közélet, a helyi hatalom, valamint a közösség identitásának korszakonkénti elemzésével arra kerestem a választ, hogy a húszadik század sorsfordító eseményei miként ziláltak szét egy eredetileg német, a paraszti közösségekre többnyire jellemzõ apolitikus helyi társadalmat, s az miként szervezõdött újjá a település etnikai összetételét jelentõsen megváltoztató migrációs hullámok elülte után az immár gyökeresen új politikai, gazdasági és társadalmi viszonyok között 1949 után. Vizsgálatomban külön figyelmet szenteltem annak a kérdésnek, hogy a hartaiak német és/vagy magyar identitása mennyiben a csoport önmeghatározása és valódi belsõ igényei szerint formálódott, s mennyiben a külsõ aktorok által közvetített, esetleg kimondottan a közösségre erõszakolt konstrukció.

 

A rekonstrukcióra felhasznált források gerincét a levéltárakban õrzött egykorú dokumentumok képezték (Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, Pest Megyei Levéltár, Magyar Országos Levéltár, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, Evangélikus Országos Levéltár, Ráday Levéltár, Néprajzi Múzeum Etnográfiai Adattár), a társadalmi rétegzõdés és a gazdasági viszonyok bemutatása pedig a népszámlálási adatfelvételek különbözõ statisztikai közleményekben megjelentetett – egyéb források által korrigált – kiértékelése alapján történt. A helyi társadalom mûködésének bemutatásához, illetve az írott források által közvetített kép finomításához, plasztikusabbá tételéhez a különbözõ szempontok (a falu életében meghatározó szerep, a felmenõk eltérõ gazdasági, társadalmi helyzete) által kiválasztott adatközlõk által adott interjúk járultak hozzá.

  

Eredmények

Publikációk

  • Ethnizität, lokale Macht und öffentliches Leben in einem ungarisch-deutschen Dorf (Harta, 1930-1956) In: Mariana Hausleitner: Vom Faschismus zum Stalinismus. Deutsche andere Minderheiten in Ostmittel- und Südosteuropa 1941-1953. München: IKGS Verlag, 2008. 137-153.
  • Eiler Ferenc: Etnicitás, helyi társadalom és hatalom egy magyarországi német településen. Harta, 1920-1989. In Feischmidt Margit (szerk.): Etnicitás. Különbségteremtõ társadalom. - Budapest: Gondolat, MTA Kisebbségkutató Intézet, 2010. 313-335.
  • A nemzetiségi kérdés Hartán 1930-1945. Szereplõk, motivációk és törekvések. Limes, 2010/2. 57-74.
  • A nemzetiségi politika hatásai egy német származású település életére. (Harta, 1945-1989). In: Bárdi Nándor-Tóth Ágnes: Asszimiláció, integráció, szegregáció. Párhuzamos értelmezések és modellek a kisebbségkutatásban. Budapest: Argumentum, 2011. 347-367.
  • Németek, helyi társadalom és hatalom. Harta, 1920-1989. Budapest: Argumentum, 2011. p. 221.
  • A németek „számonkérése” Társadalmi, gazdasági következmények Hartán, 1945–1959. Korall, 2012. 2. sz. (megjelenés elõtt)

  

Elõadások

  • Cím: Etnicitás és közélet Hartán. Konferencia: Identitásrepertoárok a magyarországi kisebbségek körében. Az MTA Kisebbségkutató Intézet Tudomány Napi mûhelykonferenciája, 2006. november 23.
  • Cím: A kisebbségi önszervezõdés korlátai és következményei a „szocialista Magyarországon” egy német település példáján (Harta, 1948–1989). Konferencia: Párhuzamos értelmezések és modellek – integráció, szegregáció, asszimiláció – a kisebbségkutatásban. MTA Kisebbségkutató Intézet, 2007. május 27.
  • Cím: Enticitás és hatalom: külsõ impulzusok hatása egy német közösség nemzeti identitására a XX. században (Harta 1920-1989), Konferencia: Kisebbségek - Integrációs problémák a magyar társadalomban. Szeged, 2010. április 29.
  • Cím: Egy német származású közösség perspektívái a szocialista korszakban (Harta,1949–1989). Konferencia: Az identitások korlátai. Kollektív traumák, tabusítások, tapasztalattörténetek a II. világháború kezdetétõl 1990-ig. Piliscsaba, 2010. május 14-15.
  • Cím: A kisebbségi önszervezõdés korlátai és következményei a „szocialista Magyarországon” egy német település példáján (Harta, 1948–1989). Konferencia: Párhuzamos értelmezések és modellek – integráció, szegregáció, asszimiláció – a kisebbségkutatásban. Budapest, 2010. május 27.
  • Cím: Kereszttûzben. A hartai evangélikus lelkész és a német nemzetiségi mozgalom (1931–1945). Konferencia: Egyén és közösség - Nemzetközi interdiszciplináris társadalomtudományi konferencia. Zenta, 2010. november 5-7.
  • Cím: Aspekte der ungarischen Nationalitätenpolitik zur Zeit des Kommunismus am Beispiel des (ehemals) ungarndeutschen Dorfes Harta. Önálló elõadás: Universität Bonn, Abteilung für Musikwissenschaft. Bonn, 2011. január 25.
  • Cím: „Magyarhûség” vs. Volksbund-tagság. A Volksbund tevékenységének hatása egy német közösség belsõ életére (Harta, 1940-1945). Konferencia: Nemzeti, regionális és kisebbségi közösségek Közép-Európában. MTA Kisebbségkutató Intézet, Budapest, 2011. május 24.
  • Cím: A „számonkérés” társadalmi és gazdasági következményei egy magyarországi német településen (Harta, 1945–1959). Konferencia: VII. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus. Kolozsvár, 2011. augusztus 22-27.

 

Recenziók

 

  • Horbulák Zsolt: Eiler Ferenc: Németek, helyi társadalom és hatalom. Fórum, 2012. 1. sz.

 

  

Kutatási értékelés

A kérdésfelvetések a kutatás során nem módosultak. A kutatás kimutatta, hogy a német identitással összefüggõ, a közösség életét jelentõsen befolyásoló események és folyamatok csak részben táplálkoztak a közösség belsõ igényeibõl. Legalább ekkora hatással volt a folyamatokra a külsõ aktorok ébresztõ (Magyarországi Német Népmûvelõdési Egyesület, Volksbund), ill. reguláló (közigazgatás, egyházak, pártok, magyar társadalmi szervezetek) szerepe.

A kutatás másik fontos eredménye az volt, hogy egy közösség életének hét évtizedes vizsgálatában sikerült alátámasztani azt a hipotézist, hogy a mindenkori magyar kormányzatok legjobb esetben is szükséges rossznak fogták fel a nemzetiségi közösségek ügyeivel való foglalkozás kényszerét. Ebbõl a szempontból nem mutatható ki lényegi különbség a két világháború közötti, majd a szocialista éra kormányzatainak hozzáállása között.

A kutatás kapcsán négy magyar és német nyelvû tanulmány is készült, 2011-ben pedig a projekt zárásaként megjelent a „Németek, helyi társadalom és hatalom. Harta, 1920-1989” címû monográfia az Argumentum kiadónál. Emellett a kutatás eredményei kilenc magyarországi és külföldi konferencián kerültek ismertetésre.