Vezető kutató: Kovács Nóra

Kutatás időtartama: 2018 - 

Kutatás célja, kérdései:

A kutatás két jelenségcsoportra irányul.

Az első az argentínai diaszpórából a rendszerváltást követő etnikus visszavándorlással érkező és a diszpóra-létben jelentős mértékben továbbfejlesztett alternatív magyar etnohistória (sumér-magyar rokonság) magyarországi percepcióit, fogadtatását, társadalmi és politikai felhasználását vizsgálta. A kutatás összekapcsolja a diaszpóra visszavándorlásának egy konkrét esetét és a Magyarországon az elmúlt évtized során a hivatalos etnopolitika fősodrában bekövetkezett elmozdulást, és hozzá kíván járulni annak megértéséhez, miként született újjá és vált széles körben népszerűvé a magyar etnohistória és őstörténet  egy olyan víziója, amely elutasítja a magyar nyelv (és nép) bármiféletörténeti kapcsolódását a finnugor nyelvekkel (és népekkel)

A kutatási második tematikus blokkja a Magyarországra érkezett, magyar származású venezuelaiak állami segítséggel megvalósult migrációjára fókuszált. Egyelőre  az érintett csoportokkal való tájékozódó kapcsolatfelvétel, terepmunka-előkészítés valósult meg.

Ebben az állam által kezdeményezett és államilag támogatott migrációs folyamatban, főként az ide érkezettek újrakezdésének, integrációjának segítésében egy nagyobb, nem kormányzati szervezet mellett jelentős szerepet játszanak az informális segítségnyújtás önszerveződő szolidáris csoportjai is. Ezek között a kutatás az előkészítő szakaszban beazonosított vallási indíttatású felekezeti segítő csoportokat, a latin-amerikai identitásközösség szolidaritásán alapuló kapcsolati hálózatokat, a korábban visszatelepült diaszpóra tagjaiból álló segítő csoportot, valamint olyan egyéneket is, akik a bevándorlásellenes hivatalos állami álláspont ellenében kívántak az ideérkezetteknek segíteni a beillleszkedésben.

E két eset felhasználásával a jelen kutatási projekt összeveti és szembeállítja e két visszafelé irányuló migrációs jelenség magyarországi fogadtatását és az anyaország általi felhasználását. Feltűnő volt az affinitás az Argentínából Magyarországra irányuló migráns diaszpóra népesség értékvilága és kulturális  gyakrolatai valamint a magyar állami etnopolitikai törekvések között az ezredfurduló időszakában. Megrajzolható egy olyan kapcsolati szál, amely összeköti  az Argentínából visszatért műkedvelő őstörténetkutató  szubverzív és tudományos szempontból megkérdőjelezhető magyar etnopolitikai világképének  tudatos, szisztematikus, ugyanakkor hatékony terjesztését, valamint a hivatalos magyar kultúrpolitikában bekövetkezett éles populista fordulatot. A második migrációs példa  egy jelenleg is  zajló, államilag támogatott, ugyanakkor hivtalos  hallgatástől övezett bevándorlási program, amelynek keretében Magyarország magyar származású venezuelai menekülteket fogad be.

Kutatás előzményei:

A kutatás egyik előzménye az argentínai magyar diaszpóra identitásának 1999 és 2001 között folytatott antropológiai vizsgálata volt. Buenos Airesben folytatott kutatásom során találkoztam először a  későbbiekben hazatelepülő Badiny Jós Ferenc magyar őstörténeti vonatkozású munkásságával, többségében Argentínában kiadott könyvekben  és folyóiratokban. Badiny életművének zöme az argentínai diaszpóra-létben született, Magyarországon szélesebb körben azonban a szerző visszatelepedését követően vált ismertté. Badiny hatalmas munkával hozott létre egy olyan alternatív és tudományosan nem megalapozott etnohistóriát, amely  szemben állt a hivatalos magyar tudomány felfogásával. Folytatva egy 19. századi szellemi tradíciót, őstörténeti kapcsolatot  vélelmezett az ősmagyarok és az ősi sumérok között. Badiny műveit a diaszpórában töltött évek alatt írta meg, gondolatai Magyarországon azonban csak első magyarországi látogatásait követően kezdtek ismertté válni. A diaszpórák és kibocsátó országuk társadalmának kapcsolatát, ezek egymásra hatását világszerte számos viszonylatban tanulmányozták. A kelet-európai volt szocialista országok etnikus diaszpórái számos módon kapcsolódtak anyaországukhoz és fejtettek ki számottevő befolyást az ott zajló posztszocialista átmenet folyamataira, illetve jelentős mértékben inspiráltak politikai erőket etnikus diaszpóra értékvilágukkal. A korábbi kutatás feltárta Badiny személyes és szakmai életútját, életét a diaszpórában, is visszafelé irányuló migrációját. Ugyanakkor igyekezett nyomon követni azt az összetett folamatot, amely során befolyást fejtett ki a magyarországi magyar őstörténeti és etnohistóriai elképzelésekre. A kutatás megkíséreIte feltárni politikai és közéleti szereplők azon törekvéseit, hogy széles körben tegyék vonzóvá és hihetővé, és használhassák fel politikai célokra a Badiny által megfogalmazott nézeteket.

Kutatás módszerei:

A kutatás első tematikus egységének feltárását biográfiai esettanumány keretében végezzük. Az egyetlen személyre irányuló kiemelt figyelmet hatásának volumene, valamint azok a mélyreható és nagy horderejű politikai és ideológiai változások indokolják, amelyekhez szubverzív nézeteivel hozzájárult. A vizsgálat során többféle adat és forrás elemzésére és értelmezésére kerül sor, amelyek segítségével megrajzolható szakmai és társadalmi életútja. Az adatok forrásainak túlnyomó része online formában is elérhető. Írott művei olvashatók és letölthetők, előadásainak több órányi videófelvétele hozzáférhető. Interjúk készültek egykori Buenos Aires-i tanítványaival. Az argentínai másodgenerációs magyar identitásra irányuló korábbi kutatás segítségével megrajzolható Badiny munkásságának argentína diaszpóra kontextusa. Virtuális terepmunka és online információk segítségével kerül feltérképezésre nézeteinek terjedése és fogadtatása.

A támogatott migrációs program vizsgálatához kvalitatív antropológiai módszerek alkalmazására kerül sor. Az ideérkezett és segítőik közt végzett résztvevő megfigyelés, terepmunka és interjúk, valamint online terepmunka és a program médiamegjelenésének elemzése készül.

Kutatás eredményei 2019-ben:

A nemzetközi szakirodalom feldolgozását és további online tartalmak elemzését követően elkészült egy angol nyelvű folyóiratcikk kézirata.

A kutatás második tematikus blokkjában terepmunka-előkészítés folyt; az ide érkezett első, második, illetve harmadik generációs venezuelai magyarokkal valósult meg informális kapcsolatfelvétel.

Publikációk, előadások:

A diaszpóra visszavándorlásának ideológiai vonatkozásai Közép-Kelet Európában: Badiny Jós Ferenc Magyarországon. NÉPRAJZI LÁTÓHATÁR: A GYÖRFFY ISTVÁN NÉPRAJZI EGYESŰLET FOLYÓIRATA XVI : 1-4 pp. 284-304. (2017)

Is Jesus Hungarian? Ideological aspects of ethnic return migration in East Central Europe: Francisco Badiny Jós’s work trajectory in Hungary in the post-socialist era. Előadás a 23. éves ASN világkonferencián. 2018. Május 3-5. Harriman Institute, Columbia University, New York