Elõzmények, kérdések, módszertan

A kutatás arra kíván rávilágítani, hogy a XXI. század elején, Magyarországon és a szomszédos országokban milyen jogi helyzetben élnek, milyen jogszabályi keretekkel, lehetõségekkel és korlátokkal bírnak a kisebbségek. A jogi összehasonlítás hozzásegít a különbözõ külsõ és belsõ tényezõk által meghatározott kisebbségi jogrendszerek és jogalkotások jobb megismeréséhez, valamint a különbözõ rezsimek közötti hasonlóságok és eltérések, pozitívumok és hiányosságok kiemeléséhez, a nemzetközi standardokkal való összevetéshez.

A vizsgált országokban élõ nemzeti és etnikai kisebbségek jogi helyzetét összehasonlító szempontból vizsgáló kutatás elõzményei az MTA Kisebbségkutató Intézetében 2004-re nyúlnak vissza. Ettõl kezdve folyik ugyanis szisztematikusan, módszertanilag kellõen elõkészítve a hazai kisebbségek 1945 utáni jogi helyzetét szabályozó – lehetõség szerint – összes állami jogszabály (törvény, rendelet) és állami irányítás egyéb jogi eszköze (határozat, utasítás) gyûjtése, adatbázisba foglalása és elemzése. Az Intézet 2010 óta kiemelt kutatási feladatának tekintett összehasonlító kutatás a metodológiáját tekintve szélesre szabja a vizsgálandó jogszabályok és a kapcsolódó politikai-jogi dokumentumok körét, és hasonló komolyabb kutatási elõzményekkel nem is rendelkezik. A hazai és a szomszédos országbeli kisebbségi jogi normák módszertanilag megalapozott és rendszeres gyûjtését, elemzését sem más tudományos mûhelyekben, sem a kérdéssel foglalkozó kormányzati és parlamentáris szervekben nem végezték még el, ezeknél legfeljebb csupán az adott idõpontban legfontosabbnak ítélt, ugyanakkor csekély számú, terjedelmükben akár korántsem teljes és hatályukat tekintve is meghatározatlan jogszabályok felsorolása található.

A vonatkozó magyarországi joganyag kigyûjtése mellett megindult egy összehasonlító szempontrendszer kialakítása is, amelynek alapján lehetõvé válik a különbözõ országokban élõ kisebbségek helyzetének összehasonlító elemzése. Emellett megkezdõdött az összehasonlító kutatás további módszertani és technikai elõkészítése, valamint a tényleges adatgyûjtés is. 2009 augusztusáig az Országgyûlés Külügyi Hivatalának megbízásából az alábbi három országtanulmány készült el a kérdéssel foglalkozó, neves szakértõk részérõl:

- Bogdán Andrea – Mohácsek Magdolna: A Romániában élõ nemzeti kisebbségek jogi helyzetét áttekintõ országtanulmány;

- Petõcz Kálmán – Tóth Károly: A Szlovákiában élõ magyar kisebbségek jogi helyzete;

- Csernicskó István – Tóth Mihály: A nemzeti kisebbségek jogi helyzete Ukrajnában 1989-2009 között.

A 2009-ben született tanulmányok egy külön összegzõ elemzésben lettek feldolgozva (Dobos Balázs: A magyar kisebbségek jogi helyzete Romániában, Szlovákiában és Ukrajnában).

2010 folyamán készült el Bozóki Antal: A Szerbiában élõ nemzeti kisebbségek jogállása és a vajdasági magyarok helyzete c. kézirata.

2010 novemberében a Szülõföld Alaptól elnyert pályázat segítségével, a két intézet közötti együttmûködési megállapodás keretében a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet jogászai összegyûjtötték az 1948-2010 közötti romániai kisebbségi joganyagot.

A kisebbségek jogi helyzetét összehasonlító módon vizsgáló kutatás célja folyamatosan, fenntartható módon dokumentálni és meghatározott szempontrendszer szerint értékelni a célországoknak (Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia és Magyarország) a területükön élõ kisebbségek politikai, társadalmi, gazdasági helyzetét érintõ jogalkotó tevékenységét. Az érintett országok kisebbségi tárgyú jogszabályait magában foglaló, lehetõség szerint a legteljesebb, 1945 utáni jogi adatbázis megalkotása egyfelõl az évenkénti frissítésekkel önmagában befejezettnek tekinthetõ, sajátos keresztmetszeti képet adva ezzel a kisebbségi jogi katalógusokról. Ugyanakkor bõvíthetõ az újabb jogi normákkal, illetve aktualizálható a már meglévõ korábbi jogszabályok hatályosságának vizsgálatával. A projekt hosszabb távú célkitûzése, hogy az elkészülõ bibliográfiai jellegû adatbázis online elérhetõ, kereshetõ formában, a fontosabb jogszabályok tárgyszavakkal ellátva álljon a szakértõk és más érdeklõdõk rendelkezésére. Az adatgyûjtést követõen, az adatbázis birtokában a kutatás teret kíván szentelni – és hosszabb távon lehetõvé kívánja tenni – a jogtörténeti fejlõdés vizsgálatának, a különbözõ kisebbségi joganyagok, ágazatok vagy különbözõ kisebbségpolitikai periódusok kvantitatív és kvalitatív összehasonlításának egy monografikus elemzés keretében. Végül, de nem utolsósorban a tárgyilagos elemzéshez elengedhetetlen és komoly hiányokat pótló adatbázis megfelelõ kiindulási alapot jelenthet más kapcsolódó kutatások, illetõleg a politikai döntéselõkészítés, az adott országról szóló rendszeres policy jellegû gyorsjelentések készítése számára is. Az adatbázis jövõbeni felhasználói ugyanis jórészt napra kész, a tervek szerint rendszeres idõközönként frissülõ információkat szerezhetnek egy-egy ország kisebbségi jogának adott területével, vagy egy bizonyos kisebbségi jogi kérdés több országban való megoldásaival kapcsolatban.

A kutatás a kisebbségi jog fogalmának és a kapcsolódó keresési tárgyszavak módszertani meghatározásával kezdõdik, amelyek a körülmények ismeretében országonként eltérõek lehetnek. Kisebbségpolitikai jelentõségû dokumentumként értékelendõ minden olyan, a vizsgált idõszakban bármikor hatályos jogszabály, amelyben nevesítve helyet kapnak etnikai vagy nyelvi szempontok. Álláspontunk szerint kisebbségi jogoknak nevezhetjük azokat az adott ország hatályos (tételes jogi) és idõközben hatályát vesztett (történeti jogi) jogszabályaiban fellelhetõ rendelkezéseket, jogosultságokat és kötelességeket, amelyek az állampolgárokat, az ország területén tartózkodó személyeket és közösségeiket, vagy azok egy részét kifejezetten kisebbségi minõségükben érintik. A jogszabályok egésze vagy egy része tehát nyíltan és közvetlenül a kisebbséghez tartozó egyénekre és közösségekre vonatkozik, illetve utal a társadalom nemzeti-etnikai törésvonalára.

Az összehasonlító szempontú gyûjtést és elemzést a célországok területén – a technikai feltételek megléte esetén az 1945, de mindenképpen a rendszerváltás, illetve a függetlenség elnyerése után (1989-1991) hatályba lépett, bármikor hatályos belsõ jogi, két- és többoldalú, valamint nemzetközi jogi dokumentumokra korlátozza.

A kutatás ezt követõen a hivatalos közlönyök szemlézése, teljes körû tartalomelemzése révén tárja fel a Kárpát-medencei nemzeti és etnikai kisebbségek jogi helyzetét:

A kisebbségi szempontból releváns jogszabályok teljes szövege olyan tartalommal kerül lementésre, amellyel az adott közlönyben megjelent (közlönyállapot). A kutatás a jogszabályokat tehát nem az adott idõpillanatban hatályos állapotukban veszi fel a kialakítandó adatbázisba, hanem az elfogadásukat követõ hatálybalépés állapotában. Így lehetõvé válik az utólagos jogszabályi változások, módosítások, kiegészítések és hatálytalanítások felvétele és nyomon követése feltéve, ha tartalmaznak kisebbségi vonatkozású rendelkezéseket. Az országonként azonos struktúrában felépülõ adatbázis elsõ változata a projekt futása alatt évenként frissítésre kerül az adott évben született joganyag kigyûjtésével, lementésével, valamint a már kigyûjtött jogszabályok hatályosságának vizsgálatával.

A kutatás eredményeként, a hivatalos közlönyök szemlézése nyomán elsõként elkészül a kisebbségek helyzetét érintõ jogszabály-szövegek bibliográfiai adatbázisa, amely országonként, a jogszabályi hierarchiának megfelelõen – az alacsonyabb jogszabályi szintek felé haladva –, tartalmazza a kisebbségek jogi státusára vonatkozó jogszabályokat és állami irányítás egyéb jogi eszközeit, megjelenítve az azokkal kapcsolatos alapvetõ információkat. A technikai feltételek megléte esetén az adatbázis az 1945, de különösen az 1989-1991 utáni idõszak vonatkozó joganyagát foglalja magában. A kisebbségek helyzete szempontjából fontosabb jogszabályokról kisebb, mintegy fél-egyoldalas magyar nyelvû összefoglalók, magyarázó jegyzetek is készülnek, amelyeket a tárgyszavak keresésre is alkalmas rendszere egészít ki. Az adatbázis tekintettel van a joganyag idõbeliségére, azaz lehetõvé kívánja tenni meghatározott múltbeli periódusok kutatását, mind pedig a keletkezõ, jövõbeli jogszabályokkal történõ kiegészítést.

Következõ lépésben egy kisebbségi jogi összehasonlító szempontrendszer kialakítására kerül sor, amelynek valószínûsíthetõen a következõ területeket kell magában foglalnia: a jogforrások jellege; a jogalanyok meghatározása; a szabad identitásválasztáshoz és az identitáshoz való jog; etnikai adatvédelem; hazához való jog; a hátrányos megkülönböztetés tilalma, a törvény elõtti egyenlõség követelménye; a kisebbségellenes gyûlöletkeltés tilalma; az esélyegyenlõséghez való jog; az információhoz és tájékoztatáshoz való jog; nyelvhasználati és oktatási jogok; a nemzeti jelképekhez és ünnepekhez való jog; a vallásgyakorláshoz való jog; a kulturális és mûvelõdési tevékenységhez való jog; a kapcsolattartáshoz való jog; az önszervezõdéshez való jog; a közéletben való hatékony részvételhez és a politikai képviselethez való jog; az autonómiához való jog; illetve a kisebbségi jogérvényesítés mechanizmusai. 

Végül, az adatbázis és az összehasonlító szempontrendszer alapján egy összehasonlító monografikus elemzés készül az érintett országok kisebbségi jogi helyzetérõl.