A kutatás elõzményei és célkitûzései

A magyarországi jiddis kultúra története meglehetõsen elhanyagolt kutatási terület mind az általános jiddis tudomány szempontjából, mind a magyarországi zsidóság történetének, mûvelõdéstörténetének kutatásában. A kutatás ezt a hiányt igyekszik csökkenteni. Célja a jiddis nyelv mindennapos használatának jellegét feltárni mûvelõdéstörténeti és történeti szociolingvisztikai szempontból a legkorábbi magyarországi szöveges emlékektõl (15. század), eljutva egészen a mai magyarban fellelhetõ jiddis eredetû elemekig. 

 

A magyar zsidó történetírás részben ideológiai okokból, részben a nyelvi akadályok miatt, részben pedig az anyag hozzáférhetetlensége miatt nem foglalkozott a magyar jiddis hagyományvilággal. Még soha nem jelent meg a magyarországi jiddis kultúra elemzése, a jiddis könyvészet semmiféle számbavétele, bibliográfiája. A máramarosi születésû neves orthodox zsidó történész, Jehuda Jekutiel (Leopold / Lipót) Grünwald (1889–1955), aki egyébként majd húsz héber könyvet írt a magyar zsidó történelemrõl, egyik mûvében hivatkozott egy Di geshikhte fun der yidisher literatur un prese in Ungarn [A jiddis / zsidó irodalom és sajtó története Magyarországon] címû mûvére. Ez lehetne a magyarországi jiddis kultúra egyik alapvetõ szakirodalma. A kézirat azonban nem jelent meg – bár egyes részeit Zalman Rejzen beépítette többkötetes jiddis irodalmi lexikonjába (Leksikon fun der yidisher literatur, prese un filologie Vilnius, 1939), ahol kb. 30 magyar vonatkozású szócikk van. És bár Grünwald kézirata elveszett, egy része a Leksikon alapján rekonstruálható. A magyarországi jiddis kultúrtörténet feltárása és megismerése azonban elengedhetetlen a magyar zsidó történelem megértéséhez és megértéséhez.

 

 

A szakirodalom gyakorlati hiánya miatt a kutatási projekt elsõ lépése a magyarországi jiddis források számbavétele – korok és fajták szerint. Ehhez az alapkutatás, adatgyûjtés 2002-ben kezdõdött, és azóta folyamatos – magyar és külföldi (Oxford, New York, Jeruzsálem) könyvtárak anyagai alapján. Az így rekonstruált magyar jiddis corpus-t utána különféle szempontok szerint lehet és kell elemezni, beleillesztve a magyar zsidó történelembe és a jiddis kultúr- és nyelvtörténetbe általában. A források tanulmányozása új fényt vet a magyarországi zsidóság identitására, annak alakulására, nyelvi asszimilációjára.