Kollégánkat, Fedinec Csillát az elmúlt időszakban többször idézték a nemzetközi sajtóban:

    Hungary’s soft power meets Ukraine’s hard reality in Zakarpattia (Kyiv Independent, 2025. június 16.)

    From unity to uncertainty: Central Europe reconsiders its Ukraine stance (Kyiv Independent, 2025. június 19.)

    Ucraina, ‘scricchiola’ il sostegno dei Paesi vicini: come cambiano gli equilibri e perché [Ukrajna, a szomszédos országok támogatása „csikorog”: hogyan változik az egyensúly és miért] (Mantova Uno, 2025. június 20)

Megjelent intézetünk munkatársa, L. Balogh Béni írása a kolozsvári Szabadság c. napilap 2025. június 17-i számában. Címe: „»Budapest és Bukarest is egyaránt csillaga Erdélynek« –Petru Groza és a magyarok”. Az írás itt olvasható.

Kollégánk, Fedinec Csilla, 2025. június 19-én Ungváron részt vesz  és előadást tart a Lehoczky Tivadar Kárpátaljai Megyei Honismereti Múzeum fennállásának 80. évfordulója alkalmából a Múzeum, a Kárpátaljai Megyei Tanács, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás és az Ungvári Nemzeti Egyetem által szervezett konferencián. További részleteket itt talál.

Grexa Liliána, az Országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólója és kollégánk, Fedinec Csilla beszélgetett a 96. Ünnepi Könyvhéten a Gondolat Kiadó könyvsátra előtt  a magyar-ukrán kapcsolatokról és a tudomány szerepéről. A video itt tekinthető meg.

Kollégánk, Fedinec Csilla a 96. Ünnepi Könyvhét keretében 2025. június 15-én dedikálja legújabb könyvét.

Fedinec Csilla: Ukrajna, nacionalizmus, kisebbségek. Etnopolitika és parlamenti képviselet Gorbacsov utolsó éveitől a második Trump-korszakig. Gondolat Kiadó, 2025. 466 oldal, ISBN 978 963 556 632 7, http://doi.org/10.24362/ukrajna.fedinec.2025

Az ukrán szellem- és politikatörténetet nem lehet a köztudatban rögzült nacionalista aspektusra redukálni, és a nacionalizmus nem egy olyan fogalom, amelynek kizárólag negatív tartalma lenne. Az ukrajnai kisebbségek sem a part szélére dobott csoportok, hanem minden egyéb mellett a mindenkori politikai térnek is tényezői. A könyv arra keresi a választ, hogy bő három évtized alatt miként alakult a viszony az állam és a kisebbségek között, mi köze volt ennek a mindenkori politikai konjunktúrához, mennyire volt szuverén Ukrajna a nagyhatalmak, mondjuk így, puzzle asztalán, amelybe hellyel-közzel mi magyarok is időnként beletenyereltünk, és például mik azok az érdekes dolgok, mint Azov ezred, eurazsianizmus, banderizmus, posztkolonializmus, szolidaritás, „jó oroszok” dilemma és sok más ismeretlen-ismerős dolog.