Huszonöt évvel ezelőtt, 1991. december 1-jén volt a népszavazás Ukrajna néhány hónappal korábban, augusztus 24-én kibocsájtott Függetlenségi Nyilatkozatáról. A népszavazás után indult meg az ország nemzetközi elismerése, amely 2014 óta immár az Európai Unió társult tagja. 1996-ban, éppen húsz éve elfogadott Alkotmánya az országot unitárius államként határozza meg. Az eltelt időszak a sikerek mellett nem kevés nehézséggel járt az ország számára. A történelmi örökség, a kulturális, etnikai és regionális sokszínűség, a gazdasági és politikai egyediség, geopolitikai adottság és mindezen peremfeltételek kihívásai a modern demokrácia feltételei közepette reformok, válságok és nyugalmi időszakok hektikus váltakozását hozták magukkal. Ez az ország Magyarország közvetlen szomszédja, Ukrajna területén számottevő magyar, Magyarország területén pedig számottevő ukrán közösséggel. Ebben a negyed században lehet-e mit kezdeni olyan kérdésekkel, mint jólét, életképesség, migráció, menekültek, regionális biztonság? Milyen ma Ukrajna szomszédjának lenni? Milyen ma Ukrajnának és Ukrajnáról Európában és a világban gondolkodni?

Előadás és kéziratvita az MTA TK Kisebbségkutató Intézetében, 2016. november 22-én

A konferencián intézetünket Feischmidt Margit és Zakariás Ildikó (Identity-based politics and solidarity beyond and across borders. Case study on Hungarian civic activists effected by refugees) képviselik.

A konferencián előad intézetünk munkatársa, Eiler Ferenc (Ungarn und seine Politik zum Schutz der ungarischen Minderheiten. Ursprünge und Ausprägungen seit 1920).